„Lányt nevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni”
Több országban is beláthatatlan következményekkel járhat, hogy a mélyen gyökerező társadalmi nyomásnak engedve még születésük előtt abortálják a nőnemű magzatokat, és így felborul a népesség demográfiai egyensúlya – írja az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Szingapúr és India egyetemein dolgozó kutatók egy csoportjának legújabb tanulmányára hivatkozva a Medical News Today.
A BMJ Global Health folyóiratban augusztus elején publikált kutatás szerint a jelenlegi trendek alapján azokban az országokban, ahol már most is a fiúk születését preferálják a lányok helyett, 2030-ra az eddigieknél 4,7 millióval kevesebb lány születhet, és ez a szám az évszázad végére akár 22 millióra is emelkedhet. Egy korábbi kutatás az 1970 és 2017 közötti időszakra 45 millió körülire becsülte a prenatális szelekció miatt hiányzó nők számát. Mivel azonban ezt a társadalmi jelenséget nehéz mérhetővé tenni, az adatokban nagy a bizonytalanság: az ENSZ globálisan 140 millióra, más tudósok átlagosan 23 millióra tették ezt a számot, bár a világszervezet saját becslésébe a fiúpreferencia más, halálos kimenetelű megnyilvánulásait is beleveszi, például a születés utáni elhanyagolás miatti halálozásokat. A kutatók abban viszont megegyeznek, hogy a legtöbb nő, az említett szám 90-95 százaléka, a világ legmagasabb születésszámaival bíró Indiából és Kínából hiányzik.
Az ENSZ szerint rendkívül káros a születés előtti nemi alapú szelektálás
A világszervezet a születendő gyermekek nemének megválasztását ugyanolyan károsnak tartja, mint a gyerekházasságokat vagy a női nemi szervek csonkításának gyakorlatát. A nemi alapú szelektálás a legtöbb esetben úgy történik, hogy miután egy orvosi vizsgálat megállapította a fejlődő magzat nemét, abortálják a nem kívánt nemű gyermeket - aki általában lány. Az ENSZ Népesedési Alapja 2020-ban adott ki egy jelentést a témában, amely szerint néhány társadalomban olyan erős elvárás a lánygyermek helyett fiú világra hozatala, hogy számos pár bármit kész megtenni, hogy elkerülje egy nőnemű magzat megszületését, vagy ha a lány mégis világra jön, egyáltalán nem gondoskodnak az egészségéről és a jólétéről. A statisztikáik szerint volt olyan ország, ahol 100 újszülött lányra 130 fiú jutott.
Az ENSZ becslései szerint normál esetben is valamivel több fiú születik, mint lány, ez az arány azonban általában 102-106 újszülött fiút jelent 100 lányra. Mivel azonban a férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek és túlélési rátájuk is alacsonyabb valamivel, az évek során a két nem aránya kiegyenlítődik. Persze csak akkor, ha hagyják. A fiúgyermekek preferálása pedig nem újdonság, az ázsiai térségben már az 1950-es években kimutatható volt (átlagosan 105 újszülött fiú jutott 100 lányra), ez azonban az 1980-as évektől kezdett sokkal jobban eltolódni, amikor megjelentek a születendő magzat nemét azonosítani képes technológiák. Ez pedig az évek során számos országban, leginkább Kínában, Indiában, Dél-Koreában, Azerbajdzsánban, Örményországban, Grúziában és Albániában is átlagosan 115-re tolta fel 100 újszülött lányhoz képest a fiúk számát.
Az új tanulmány most arra mutat rá, hogy az említett országokban, valamint Montenegróban, Tunéziában, Vietnámban, valamint Tajvanon és Hongkongban 2030-ig összesen további 4,7 millióval kevesebb lehet majd az újszülött kislányok száma. Korábbi trendek még azt feltételezték, hogy a legnépesebb országokban, Indiában és Kínában, az elkövetkező években számottevően csökkenni fog a születéskor mért nemi arányok közötti különbség, mivel az évtizedek óta megfigyelhető fiúpreferencia, és a Kínában folytatott egykepolitika miatt már annyira kevés a nők száma, és így olyan kevés gyerek születik, hogy néhány éve kénytelenek voltak irányt váltani. A nemzetközi kutatócsoport tanulmánya azonban még akkor is jelentős, 5,7 milliós születésszámbeli különbséget jelez előre a férfiak javára, ha a következő húsz évben ezekben az országokban valóban bekövetkezik az arányeltolódás mérséklődése.
Hova vezet a férfitöbblet?
A kutatók többféle jövőképet is felfestettek tanulmányukban, amelynek előrejelzéseit 204 ország 3,26 milliárd születési adatait tartalmazó adatbázisra építették. A legrosszabb forgatókönyv szerint a női magzatok abortálása miatt az évszázad végére a jelenleginél 22 millióval kevesebb nő születhet a fiúkat előnyben részesítő országokban, sőt az előrejelzések szerint a jelenség miatt érintett országok csoportjához további térségek is csatlakozhatnak, elsősorban a szubszaharai régiókban.
Fengqing Chao, a szaúdi Abdullah Király Természettudományi és Műszaki Egyetem statisztikusa és a tanulmány társszerzője szerint miközben néhány országban valószínűleg csökkenni fog a születéskor várható nemi különbségek aránya, a legszélsőségesebb forgatókönyv alapján elképzelhető, hogy más országokban, például Pakisztánban, Nigériában és az afrikai térség több más országában is nőni fog. Emiatt úgy vélte, szükség van arra, hogy a jövőben is kellőképpen nyomon kövessék ezeket az egyensúlytalanságokat.
A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy ezek a trendek komoly gazdasági és társadalmi következményekkel, például társadalmi feszültségekkel járnak. Úgy vélték, a férfitöbblet és a pártalálás kilátástalanságából adódó frusztráció „az antiszociális magatartás és erőszak megnövekedett szintjét okozhatja, és hosszú távon a társadalom stabilitására és a fenntartható fejlődésre is hatással lehet”.
Beszűkülő házasodási lehetőségek Kínában
Kínában például már évek óta érezhető a nők hiánya miatt kialakuló, beszűkülő házasodási lehetőségek (az úgynevezett marriage squeeze) hatása. Társadalomkutatók szerint ez egyértelműen az 1979-ben bevezetett, majd négy évtizeddel később, 2015-ben eltörölt egykepolitikának és a hagyományosan a kínai társadalomban is megjelenő fiúpreferenciának a számlájára írható. Számos kínai családban alkalmazták ugyanis a prenatális nemi szelekciót annak érdekében, hogy az állam által engedélyezett egyetlen gyermek mindenképpen továbbvigye a családnevet.
Úgy tűnik azonban, hogy ez a stratégia egy generációval később elkezdett visszaütni: a 2020-ban a kínai statisztikai hivatal által kiadott népszámlálási adatok alapján jelenleg mintegy 35 millióval több felnőtt férfi él Kínában, mint nő, és közülük a legtöbben valószínűleg nem fognak tudni majd házastársat találni – így viszont nagy valószínűséggel velük meg is szakadhat a korábban akár nőnemű magzatok halála árán is védett férfi vérvonal. A kínai nyelvben már el is nevezték a nőtlen többletférfiak hadát „csupasz ágaknak”.
Björn Alpermann, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kortárs kínai tanulmányok professzora szerint a kínai társadalomban mindkét nemre nagy nyomás nehezedik a házasságot illetően, hiszen mindenkitől azt várják el, hogy házasodjon meg. Ez a társadalmi nyomás marginalizálhatja a tanulatlanabb, vidéki férfiakat, és a nők körében gyakoribbá teheti azt a jelenséget, hogy egyre fiatalabb korban házasodjanak és vállaljanak gyereket. Hosszú távon az egyedülálló kínaiak megterhelhetik a szociális ellátórendszert, és nagy számuk még nem ismert társadalmi problémákhoz vezethet. A jelenlegi helyzet pedig még garantáltan eltart egy darabig: demográfusok véleménye szerint az 1979-ben bevezetett egykepolitikának még a következő három évtizedben is érezni lehet majd a hatását a házassági piacon megjelenő férfitöbblet formájában.
Lányt nevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni
A helyzet Indiában sem rózsásabb. Egy másik módszertannal dolgozó, 2020-as tanulmány előrejelzései szerint egyedül Indiában 6,8 millióval születhet kevesebb lány a szelektív abortusz miatt, és a gyakorlat leginkább India északi részét érinti. A legnépesebb államban, Uttar Pradesh területén a kutatás szerint 2017 és 2030 között akár kétmillióval is kevesebb nőnemű magzat jöhet a világra, miközben már most is 63 millió nő hiányzik a fiúpreferencia miatt az egész országban. Jelenleg 900-930 nőre körülbelül ezer férfi jut, és ez a szám hűen mutatja a hagyományos, nemek iránti attitűdöt Indiában.
A lányokat tradicionálisan évszázadok óta minden társadalmi rétegben inkább csak megtűrték, szerepük a családokban általában másodlagos – megbecsültségükön pedig általában csak az javít, ha fiút szülnek. Ezt tetézi az a probléma, hogy a kiházasítás után a lány a férfi családjához költözik, és annak leszármazási vonalát erősíti – hozományával együtt. Emiatt sok hagyományos családban Indiában az a mondás járja, hogy lányt felnevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni. Amíg pedig ezekben a mélyen gyökerező hiedelmekben nem lesz változás, nehéz lesz bármiféle csökkenést elérni a születendő gyermekek nemi szelekciójában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: