Jelentős oktatási és természeti értékek tűnnének el a volt Kertészeti Egyetem kiebrudalásával

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Nagyon úgy tűnik, hogy már csak néhány éve maradt hátra az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti bázisának. A narancs.hu július végén írta meg, hogy a 2021 elején a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe (MATE) olvasztott, az idén az ország legkedveltebb felsőoktatási helyszínének megszavazott Budai Campus bezár, a Gellért-hegy déli lábánál található 8,5 hektáros, a Budai Arborétumot is magában foglaló ingatlant pedig értékesíthetik. A lap szerint a dolgozók és a hallgatók 2025-ig kaptak időt arra, hogy elköltözzenek Gödöllőre. Hivatalos cáfolat vagy megerősítés a cikk megjelenése óta nem került nyilvánosságra. A Qubit levélben kereste a Budai Campus főigazgatóját és a MATE rektorát is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A volt Kertészeti Egyetem, ami a beolvasztás óta a MATE Budai Campusa nevet viseli, és a Villányi és a Somlói út által határolt területen helyezkedik el, nem csupán jelentős profittal kecsegtető ingatlan, hanem komoly tudomány- és kultúrtörténeti érték is. A terület történetét jól ismerő M. Szilágyi Kinga tájépítész-professzor, a szintén a MATE-ba olvasztott Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja szerint „a Budai Campus másfél százados oktatási hagyománya, az ehhez kiépített, 1975 óta fővárosi természetvédelmi területként, 2005 óta műemlékként védett Budai Arborétum, illetve Budai Campus sokkal többet jelent, mint egy fejlesztésre alkalmas budai ingatlant”.

A Budai Arborétum növénytérképeForrás: budaiarboretum.szie.hu

A hely szelleme

„A szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés területigényük okán elsősorban vidéki tevékenységek, a kertészeti, élelmiszeripari, tájépítészeti és településtervezési szakmák azonban urbánus tevékenységek” – mondta a Qubitnek M. Szilágyi Kinga. A professzor szerint a kertészeti tevékenységek közel fele ma már városi környezethez kapcsolódik: ez többek között díszkertészeti szolgáltatást, parkfenntartást, fasorok ápolását, szaporítóanyag-ellátást, növényvédelmet és kereskedelmet jelent. Budapest és vonzáskörzete a mintegy 3 milliós piaccal a legnagyobb kertészeti termesztőkörzetet alakította ki Magyarországon, környékén az Etyek-Budai borvidékkel, a budai oldal gyümölcsöseivel, a várost délkeletről határoló zöldségtermesztéssel, a mintegy 2000 hektár közparkkal, 500 hektár temetőkerttel, 800 ezer sorfával és a több tízezer hektár területet jelentő magánkerttel. 

Nem véletlen, hogy a mai Budai Campus helyén alakult meg 1860-ban a Vinczellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet. Területi és képzési bővítések után 1894-től a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet is ezen a területen működött, a szőlő- és gyümölcsültetvények mellett a német származású Karl August Räde (vagyis Räde Károly) tervei szerint kialakított arborétummal.

Räde 1893-as terveFotó: Kertészeti Lapok

Az itt található növények közül az F épület fölötti néhány tölgyet, diót, platánt és páfrányfenyőt akkor telepítették. A kialakítás tájképi jellegű volt, rendszertani hovatartozásuk szerint csoportosított növényekkel. Ez a csoportosítás a kert bemutató jellegének megfelelően az oktatást szolgálta.

„A Budai Arborétum a hazai gyűjteményes kertek egyik leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye, növényállománya napjainkban a nemzetközileg elfogadott Radó-féle módszer alapján közel 25 milliárd forintos eszmei értéket képvisel” – állítja M. Szilágyi Kinga. Mint mondja, az arborétumi együttes egyedülálló értékeit oktatók és hallgatók generációinak folyamatos szakmai munkája teremtette meg, illúzió azt gondolni, hogy az egyetemi oktatás kiköltöztetésével, esetleg más funkciók ide telepítésével a kert értékei megőrizhetők lennének. A professzor szerint a jelenleg közel 2000 fásszárú fajt és fajtát, valamint több száz hagymás és évelő dísznövényt jelentő állomány nélkülözhetetlen a színvonalas kertészmérnök- és tájépítészképzésben. 

A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet igazgatósági épülete 1930-banFotó: Fortepan

„Az arborétum élő tanteremként működik, ahol tájépítész és kertészmérnök nemzedékek hétről hétre követik nyomon a dísz- és haszonnövények fejlődését. Különleges értéket jelentenek a sok évtizedes, sőt a legrégebbi díszkerti részen jó évszázados fák, facsoportok, hiszen a hallgatók csak így ismerhetik meg a várható méretet, a helyigényt és a koronaformát. A növényismeretet nem lehet interneten megalapozni, a rendszeres terepi tanulmányok elengedhetetlenek. A tájépítészeti növényalkalmazás-tervezés alapját szintén az arborétumi növényismeret jelenti. A kert- és zöldfelület-fenntartási hallgatói gyakorlatok hozzájárulnak az arborétum gondozásához, és a kertgondozás révén életre szóló ismeretek szerezhetők. A campus idős fái különösen fontos szerepet töltenek be a néhány évvel ezelőtt indult faápoló szakmérnök képzésben, hiszen itt helyben tudják az oktatók, a faápolás hiteles szakértői bemutatni a favédelem, a faápolás módszereit, a műszeres favizsgálatot, ami a közterületi fák biztonságos fenntartásához elengedhetetlen.” 

Az arborétum nem csupán oktatótér, hanem a díszkertészet, a dísznövény-szelektálás különleges adottságú kutatóhelye is. A Gellért-hegy déli lejtője ugyanis különleges helyi klímával rendelkezik, ahol melegigényes, mediterrán, szubmediterrán növények is sikerrel telepíthetők. A városi és az általános felmelegedés miatt ez a klímaadottság kiemelt érték, hiszen a városi tájépítészetben a melegtűrő fás növények egyre fontosabbak, és a szelekcióhoz a Budai Campus a legjobb élőhelyi feltételeket nyújtja.

A Kertészeti Egyetem kertje az 1960-as évek végénFotó: Fortepan

Városi hagyomány

M. Szilágyi Kinga szerint a kertészeti, élelmiszeripari és tájépítészeti képzés esetében a városközepi elhelyezkedése ma is indokolt: „A Budapest szívében lévő agrár- és élettudományi felsőoktatás, sok más élvonalbeli egyetemhez hasonlóan épp a városi igények magas szintű kielégítését vállalta fel, egyre bővülő kínálatban és összetételben, miközben a központi elhelyezkedés biztosítja a legjobb hozzáférést az egyetem által kínált szolgáltatásokhoz (oktatás, kutatás, szaktanácsadás) az ország valamennyi vidéki régiója számára”.

E hagyomány tudományban betöltött szerepére két világszerte ismert példát hoz: az amerikai Harvard Egyetem 1637 óta ugyanazon a campus területen található, a hollandiai Wageningen Egyetem pedig 1876-ban alakult a mai helyszínén.

A Budai Arborétum alsó kertje 2016-banFotó: Wikipédia

M. Szilágyi szerint az ingatlan esetleges eladása nem csak a több mint másfél évszázados folytonosságot szakítaná meg, hanem azt is megnehezítené, hogy az egyetem utolérje a nemzetközi élvonalat: 

„Minden jelentős egyetemnek van története, hagyománya, amire büszke, és ami jelentős részét képezi megkülönböztető karakterük, népszerűségük kialakításának. A Budai Campus karai 1853-ra vezetik vissza történetüket, képzéseik 1860 óta ugyanazon a területen érhetők el. Ha ezt nem óvjuk, ha megszakad a folytonosság, az súlyos visszaesést jelent a képzések és kutatások számára. Ezzel pedig a MATE létrehozásának legfőbb deklarált célja, a nemzetközi felsőoktatási élvonal utolérése beláthatatlan időre tolódik ki”.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: