Karikó Katalint és Drew Weissmant, az mRNS-vakcinák technológiájának alapját megteremtő kutatókat díjazták 2021-ben a Breakthrough-díj élettani kategóriájában. A tudományos élet paradigmaváltó kutatásait támogató, évente három kategóriában (matematika, fizika, élettan) átadott elismerést 2012 óta ítélik oda, a díjat a techvilág meghatározói szereplői alapították – például Mark Zuckerberg és Priscilla Chan (Facebook), Sergey Brin (Google), Anne Wojcicki (23andMe) vagy Yuri Milner (Mail.Ru).

A 3 millió dolláros pénzjutalommal járó díj a hivatalos indoklás szerint azért illeti idén Karikót és Weissmant, mert az elmúlt évtizedekben végzett munkájuk hozzájárult annak a technológiának a fejlődéséhez, amellyel a hírvivő RNS-t a sejtekbe lehet juttatni, ezzel kaput nyitva – főként a Pfizer-BioNTech és a Moderna által fejlesztett – COVID-19 vakcinák előtt.

Karikó és Weissman korábban már több orvosi és biológiai kitüntetést megosztva vehetett át, többek között a 2020-as Rosenstiel-díjat, valamint idén a Louisa Gross Horwitz-díjat és az Albany Medical Center-díjat. A velük kapcsolatos hírekben általában megjegyzik, hogy a 2021-es orvosi Nobel-díjra is közösen esélyesek.

„A Pfizer-BioNTech és a Moderna által fejlesztett innovatív vakcinák, amelyek hatásosnak bizonyultak a koronavírus ellen, Karikó Katalin és Drew Weissman több évtizedes munkásságára épültek. Az orvostudomány szkepticizmusa ellenére meg voltak győződve az mRNS-terápiák ígéretéről, és olyan technológiát alkottak, amely nemcsak nélkülözhetetlenné vált a koronavírus elleni küzdelemben, de reményt nyújt a jövőbeli vakcinákra és gyógymódokra nézve is, olyan különböző betegségek esetében, mint a HIV, a rák, vagy az autoimmun és genetikai betegségek” – írja a Breakthrough-díjat odaítélő alapítvány közleménye.

Míg a fizikai és matematikai kategóriában egy-egy győztest hirdettek, az élettani Breakthrough-díjat ezúttal háromfelé osztották – mindhárom csoport megkapja a díjért járó 3 millió dollárt. Karikó és Weismann mellett egy másik kutatócsoport, a génszekvenálást forradalmasító cambridge-i trió (Shankar Balasubramanian, David Klenerman, Pascal Mayer), valamint az amiloidózis nevű betegség ellen hatásos gyógyszert (tafamidis) kifejlesztő Jeffrey W. Kelly kapta meg az elismerést.

A fizikai díjat Katori Hidetosi, a Tokiói Egyetem munkatársa és Je Dzsun, a Coloradói Egyetem kutatója kapta az optikairács-óra feltalálásáért, amely az alapverő természeti törvények precíziós tesztelését teszi lehetővé; míg a matematikai díjban Mocsizuki Takuro, a Kiotói Egyetem kutatója részesült, aki az úgynevezett holonóm D-modulusok és a vad harmonikus nyalábok elméletében elért eredményeiért nyerte el a kitüntetést.

A díjazottak teljes listája a kutatási témáikkal együtt itt érhető el.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Karikó Katalin: A vakcinák kifejezetten olcsók ahhoz képest, hogy mennyi munka van bennük

Radó Nóra tudomány 2021. március 10.

Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.

Pardi Norbert: A jelenlegi mRNS-vakcinák minden ismert vírusvariáns ellen megfelelő védelmet nyújtanak

meetup tudomány 2021. március 23.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki Karikó Katalinnal részt vett az mRNS oltási technológia kifejlesztésében, valószínűnek tartja, hogy a technológia a jövőben szerepet kaphat autoimmun betegségek kezelésében vagy akár a rákterápiában is, hangzott el a Science Meetup Karanténnaplójának különkiadásában.

Az RNS-alapú vakcina lehet a csodafegyver a malária, HIV-vírus és bizonyos ráktípusok ellen is

Radó Nóra tudomány 2021. március 22.

A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.