Brutális áremelkedést hozott a kínai szilíciumhiány
Komoly nyersanyaghiány, és ezzel párhuzamosan brutális áremelkedés léphet föl a szilíciumfém-iparban, ami számos gyártási folyamatot fenyeget, többek között az autóalkatrészek és a számítógépes chipek gyártását – írja a Bloomberg. A lap szerint a jelenség komoly akadályokat görgethet a globális világgazdaság elé.
Bár a szilíciumfém a második leggyakoribb elem a földkéregben, alig két hónap alatt több mint 300 százalékkal emelkedett a piaci vételára. A globális ellátási és beszállítási láncokban ez már a sokadik zavar az utóbbi hónapokban, és értelemszerűen sem a vállalatok, sem a fogyasztók nem örülnek neki. Egyes vállalatok vészhelyzetet hirdettek: pénteken a norvég vegyipari vállalat, az Elkem ASA közölte, hogy felfüggesztik a szilíciumalapú termékeik értékesítését a nyersanyaghiány miatt.
A szilícium-ellátási problémák – írja a Bloomberg – a globális energiaválság újabb tünetei. Az áremelkedést elsősorban az okozta, hogy Kínában, a világ legnagyobb szilícium-lelőhelyén visszaesett a termelés, annak eredményeképp, hogy a termelés visszafogásával próbálták kompenzálni a túl magas energiafogyasztást. Ez azonban sok iparágban súlyos veszteségeket eredményezhet – ha nem egyenesen bukást.
A szilíciumot, amely a földkéreg 28 százalékát teszi ki, az emberiség számos célra használja a számítógépes chipek gyártásától a beton-, üveg- és autóalkatrész-gyártásig. A tisztított formájában kiváló vezetőként használható anyagot használják a napelemekben a napenergia elektromos árammá alakítására, a víz- és hőálló vegyület pedig széles körben használt alapanyag az orvosi implantátumok, a tömítőanyagok, dezodorok, hőálló kesztyűk és sok más eszköz gyártásában.
Bár a szilícium természetes formában nagy mennyiségben megtalálható a homokban és a kövekben is, a szakértők már korábban figyelmeztettek rá, hogy az elmúlt évek növekvő ipari keresletének hatására nyersanyaghiány alakulhat ki. Miután Kína megálljt parancsolt a nagy tisztaságú szilíciumfém gyártásának, a globális piacon is megmutatkozott a szilícium-ellátási lánc törékenysége.
A nyersanyaghiány elsősorban a járműipart érinti, mivel az autógyártók szilíciummal ötvözik az alumíniumot a motorblokkok és más alkatrészek gyártásához. A járműipar ezenfelül súlyos magnéziumhiánnyal is küszködik; a fémötvözetekhez használt alapanyag hiánya szintén a kínai áramtakarékosságnak köszönhető.
Sokszorosára nőttek az árak
A szilíciumot közönséges homok és koksz kemencében történő hevítésével állítják elő. A fém ára nagyjából egy évszázadon át változatlan volt: 1200-2600 amerikai dollárt kértek egy tonnáért.
Kína egyik legnagyobb szilíciumtermelő régiója a déli országrészben található Jünnan; a megtermelt nyersanyag 20 százaléka innen származik. A kínai energiatakarékossági kampány miatt azonban a jünnani termelőket arra utasították, hogy szeptember és december között 90 százalékkal csökkentsék a kitermelést. Emiatt a szilícium tonnánkénti ára időnként a tízezer dollárt is meghaladta. Hasonló a helyzet a termelés 13 százalékát adó Szecsuánban is. A legnagyobb kitermelő régiót, Hszincsiangot egyelőre nem érintették az áramkorlátozások.
A növekvő kőolaj-, réz- és alumíniumárakon kívül tehát az ellátási láncoknak a szilícium beszerzési nehézségeivel is meg kell küzdeniük. A hiány a teljes ellátási láncot érinti: a termelőket, a szállítmányozó és fuvarozó cégeket, illetve a kiskereskedőket. Az érintetteknek választaniuk kell, hogy lenyelik-e a különbözetet, vagy áthárítják azt az ügyfeleikre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: