Nemrég még Donald Trump amerikai elnök is panaszkodott a Boeingre, amely a 737 Max botránya óta történetének egyik legnagyobb válságát éli. Az Airbus részben azért nem jutott erre a sorsra, mert Európában jobb az iparág szabályozása.
Mennyibe kerül legyártani egy iPhone-t, és ehhez képest mennyiért árulják? Mi van az Apple globális hálózata mögött, és mit keres a cég Üzbegisztánban és Ruandában? Megnéztük, hol gyártják a világ egyik legnépszerűbb áruját, és kiderült, az a jobb kérdés, hogy hol nem.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
A globális chiphiány miatt világ legnagyobb technológiai cége is kénytelen volt módosítani az előrejelzésén: feleannyi tabletet gyártanak, mint amennyit szeptember-októberben terveztek.
Ha az Apple, a világ legértékesebb technológiai cége is letolt gatyával néz szembe a chipgyártás Armageddonjával, mire számíthatnak azok, akik náluk kevésbé fontosak a beszállítóknak?
Hiába ez a földkéreg második leggyakoribb eleme, a kínai kitermelés korlátozása az egész világon érezteti a hatását. A hiány világszerte rengeteg iparágat érint, és az ellátási lánc minden szereplője a saját bőrén érezheti a következményeit.
A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.
A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.
A hírt megszellőztető források szerint a vállalat forradalmi technológiát használ az akkumulátorgyártáshoz.
A 125 százalékos teljesítménynövekedéshez ráadásul környezetbarát gyártási folyamatok és szélesebb körű felhasználási lehetőségek társulnak.
A számítógépes modellezés, a futók viselkedésének elemzése és a ma elérhető legfejlettebb gyártástechnológia, a Futurecraft Strung kombinálásával született meg az Adidas új futócipője.