Most üthet vissza, hogy sokáig Kína volt a világ szeméttelepe, miközben feléltük a Föld nyersanyagkészleteit. Az EU a következő évtizedekben szeretne átállni a körforgásos gazdaságra, de a magyar környezetgazdász szerint ez nem lesz könnyű menet.
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
Ha az Apple, a világ legértékesebb technológiai cége is letolt gatyával néz szembe a chipgyártás Armageddonjával, mire számíthatnak azok, akik náluk kevésbé fontosak a beszállítóknak?
Hiába ez a földkéreg második leggyakoribb eleme, a kínai kitermelés korlátozása az egész világon érezteti a hatását. A hiány világszerte rengeteg iparágat érint, és az ellátási lánc minden szereplője a saját bőrén érezheti a következményeit.
A meglévő ásványi kincsek és nyersanyagok egynyolcadánál többet ne lehessen kitermelni a Naprendszerből, javasolja Martin Elvis, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa és Tony Milligan, a londoni King's College filozófusa.
A világ ipara farkaséhes, de az új technológiákhoz szükséges nyersanyagokkal nehéz stabilan ellátni a gazdaságokat. A legtöbb kritikus fontosságú ásványt Kínában bányásszák, az olyan hagyományos gazdasági központok viszont, mint az EU és az USA, nem bővelkednek készletekben.