A globális felmelegedés előrejelzését segítő kutatásokat is elismertek a fizikai Nobel-díjak között
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/755b6gw0n9VNEfFvs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Az orvosi-élettani díj hétfői kihirdetése után kedden a fizikai díjakkal folytatódott a 2021-es Nobel-szezon. Idén két díjat osztottak ki, amelyen három különböző kutató osztozik. Az egyik díjat a japán-amerikai Syukoro Manabe, a Princeton Egyetem meteorológusa és klímakutatója, valamint a német Klaus Hasselmann, a Max Planck Meteorológiai Intézet óceánkutatója, klímamodellezője kapta megosztva, míg a másik díjat Giorgio Parisi, a római Sapienza Egyetem elméleti fizikusa veheti majd át decemberben.
A Nobel-díjakat odaítélő alapítvány indoklása szerint a három díjazott a komplex fizikai rendszerek jobb megértéséhez hozzájáruló úttörő kutatásai miatt érdemelte ki az elismerést. A díjban egyaránt negyedrészt osztozó Manabét és Hasselmannt a Föld éghajlatának fizikai modellezéséért, a klíma variabilitásának számszerűsítéséért és a globális felmelegedés megbízható előrejelzéséért tüntették ki, míg Parisi felfedezése a rendezetlenségek és a fizikai rendszerek ingadozása közötti kölcsönhatást érintette, az atomi léptéktől egészen a planetáris skáláig.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7exbPvdIFLT5QIG8s.jpeg)
A komplex rendszerek meglehetősen fiatal tudományterülete azt kutatja, hogy egy rendszer részei miként hozzák létre a teljes rendszer együttes, kollektív viselkedését, és hogy a rendszer milyen kölcsönhatásban van a környezetével. Komplex rendszer lehet az agy (neuronok összessége), az atom (molekulák összessége) vagy épp az időjárás (áramlatok összessége). A komplex rendszerek megértését nehezíti, hogy azokat a véletlenszerűség és a rendezetlenség jellemzi – ezért fontosak azok az úttörő kutatások, amelyek új módszereket alakítanak ki a leírásukra, és a hosszú távú viselkedésük előrejelzésére.
Az emberiség szempontjából különösen fontos komplex rendszer például a Föld éghajlata. Miután kimutatta, hogy a légköri szén-dioxid szintjének növekedése miként járul hozzá a felszíni hőmérséklet emelkedéséhez, Syukoro Manabe az 1960-as években elsőként állította fel a bolygó éghajlatának fizikai modelljeit, és ő volt az első kutató, aki rámutatott a sugárzási egyensúly és a függőleges légmozgás közötti kölcsönhatásra. Manabe munkássága alapozta meg a jelenlegi éghajlati modellek kidolgozását.
![Syukoro Manabe 2018-ban Syukoro Manabe 2018-ban](https://assets.4cdn.hu/kraken/7exdgsS73Jg618qm4s.jpeg)
Klaus Hasselmann egy évtizeddel később egy olyan modellt dolgozott ki, amely már együtt vizsgálta az időjárást és az éghajlatot, ezzel megválaszolta azt a kérdést, hogy miért megbízhatók az éghajlati modellek, miközben az időjárás változó és kaotikus. Emellett olyan kutatási módszereket fejlesztett ki, amelyekkel azonosítani lehet a természetes jelenségek és az emberi tevékenység hatását az éghajlatra. E módszerek felhasználásával az elmúlt évtizedekben bizonyíthatóvá vált, hogy a légköri hőmérséklet emelkedése az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás eredménye.
Giorgio Parisi 1980 környékén rejtett mintákat fedezett fel különböző rendezetlen komplex anyagokban. Az ő kutatásai óriási mértékben járultak hozzá a komplex rendszerek elméletéhez, hiszen felfedezései lehetővé teszik rengeteg, látszólag teljesen véletlenszerű anyag és jelenség megértését és leírását – nemcsak a fizikában, de akár a matematikában, a biológiában, az idegtudományban vagy a mesterséges intelligencia területén is.
![Giorgio Parisi Giorgio Parisi](https://assets.4cdn.hu/kraken/7exeYtfHCTq4BF7as.jpeg)
„Az idén elismert felfedezések bemutatják, hogy az éghajlattal kapcsolatos ismereteink szilárd tudományos alapokon nyugszanak, amiket megfigyelések szigorú elemzése tett lehetővé. Az idei díjazottak mind hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjük a komplex fizikai rendszerek tulajdonságaiba és evolúciójába” – mondta Thors Hans Hansson, a fizikai Nobel-díjakat odaítélő bizottság elnöke.
A 2021-es Nobel-díjak kihirdetése szerdán a kémiai kategóriával folytatódik, csütörtökön az irodalmi díjat ítélik oda, pénteken pedig a békedíj nyerteseinek megnevezésével ér véget a sor. A hivatalos Nobel-díjakat kiegészítő közgazdasági Nobel-emlékdíj győztesét október 11-én, hétfőn hirdetik ki.
Az elismerés 10 millió svéd koronás (körülbelül 352 millió forintos) pénzjutalommal jár, a díjakat hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: