Az univerzum történelmének felfejtéséért jártak a 2019-es fizikai Nobel-díjak
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden bejelentette 2019-es fizikai Nobel-díj győzteseit: az elismerésen hárman osztoznak, két különböző kutatásért. A kanadai-amerikai James Peebles (Princetoni Egyetem) a fizikai kozmológiában tett elméleti felfedezéseiért részesült a díjban, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz (Genfi Egyetem) párosa pedig egy olyan exobolygó felfedezéséért, ami egy Nap-típusú csillag körül kering.
Aki megváltoztatta az ősrobbanást
A 84 éves Peebles fizikai kozmológiában elért eredményei a Nobel-bizottság szerint „megalapozták azt, hogy a kozmológia az elmúlt ötven évben spekulációból tudománnyá válhatott”. A kutató elméleti életműve az 1960-as évektől fogva hozzájárult annak a képnek a kialakulásához, amit ma gondolunk az univerzumról.
Az elfogadott ősrobbanásmodell szerint az univerzum közel 14 milliárd éve jött létre, és azóta egyre (gyorsabban) tágul, és egyre hidegebb lesz. Az ősrobbanás után 400 ezer évvel az univerzum átlátszóvá vált, így a fénysugarak terjedni tudtak a világűrben. Ez a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, amit Peebles és csapata kötött össze az ősrobbanással, máig megfigyelhető, és egy sor új felfedezés származik belőle. A kutató eredményeinek köszönhetően tudjuk, hogy a világegyetem tartalmának csak 5 százalékát ismerjük, a maradék 95 százalék az úgynevezett sötét anyag és sötét energia.
Akik reményt adtak a Földön kívüli életre
1995 októberében Michel Mayor és Didier Queloz bejelentették az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, vagyis exobolygó felfedezését, amely egy Nap-típusú csillag körül kering. A Tejútrendszerben található, 51 Pegasi b nevű gázbolygót, amely paramétereiben a Jupiterhez hasonlítható, a Franciaország déli részén fekvő Felső-Provence-i Obszervatóriumból figyelték meg, külön erre a célra épített műszerekkel.
Ez a felfedezés igazi forradalmat indított a csillagászatban, és azóta több mint 4000 exobolygót találtak a Tejútrendszerben. Az exobolygók felfedezése megváltoztatta, amit a bolygórendszerekről korábban gondolt a tudomány, és újra kellett írni a bolygók születése mögött álló fizikai folyamatok elméletét. Sokan az exobolygókban látják a lehetőséget a Földön kívüli élet megtalálására.
Hétfőn kezdődött a Nobel-díjak kiosztása, akkor az orvosi díjat kapta meg három sejtkutató, William Kaelin, Peter Ratcliffe és Gregg Semenza, a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. Szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelenti be a kémiai díjazottakat, csütörtökön a Svéd Akadémia által odaítélt irodalmi díj győztesei derülnek ki (a tavalyi botrány miatt elmaradt díjkiosztás miatt idén dupláznak), pénteken a Storting nevű öttagú norvég-svéd bizottság ítéli oda a békedíjat, míg október 14-én, hétfőn a közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesét hirdetik ki.
A díjazottak december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vehetik át az elismeréseket a svéd királytól Stockholmban. Az 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érem és az oklevél mellett egy 9 millió koronára (átszámítva körülbelül 294 millió forintra) kiállított csekket is átvehetnek a kitüntetettek.
