Egy amerikai cég is ujgur munkásokkal dolgoztat Kínában

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy amerikai távirányítógyártó, a Universal Electronics Inc. (UEI) legalább négyszáz ujgur munkást dolgoztat a cég csüancsoui gyárában – tudta meg a Reuters. A cég szerint minden teljesen legálisan és szabályszerűen történt, és visszautasítja a vádakat, amely szerint kényszermunkát végeztetne a munkásokkal. A vállalat szóvivője szerint az UEI jelenleg 365 ujgur alkalmazottat foglalkoztat, és pontosan ugyanúgy bánnak velük, mint a többi munkavállalóval. Ez az első eset, hogy egy amerikai vállalat nyíltan beismeri, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről származó, állami segítséggel utaztatott munkásokat alkalmaz.

A munkások utazását a hszincsiangi kormányzat fizette, a lap információi szerint legalább egy esetben repülőgéppel utaztatták az embereket Csüancsouba, ahol rendőri kísérettel szállították át őket a távirányítógyárba. Az UEI megkerülhetetlen szereplő a távirányítópiacon, a Sonynak, a Samsungnak és az LG-nek is szállít eszközöket, így ha igaz a kényszermunka vádja, az ezeket a cégeket is érzékenyen érintheti.

A Sony egy általános jellegű közleményben reagált a vádakra, amelyben a cég kifejtette, hogy ellenzi a kényszermunka minden fajtáját, és ha valamelyik beszállítójánál ilyesmit tapasztalna, azonnal felfüggesztené vele az együttműködést. A Samsung szóvivője szintén nem reagált az UEI-t érintő vádakra, de ő is hangsúlyozta, hogy a vállalat a kényszermunka minden fajtáját mélyen elítéli, az LG nem reagált.

Elzárva dolgoznak, de kényszermunka nincs

A munkások a gyár többi dolgozójától elkülönítve, rendőri felügyelet alatt dolgoznak, külön részben alszanak és külön is étkeznek a többiektől, és természetesen nem is mozoghatnak szabadon. A kínai külügyminisztérium nem reagált érdemben az UEI ügyére, de közleményükben hangsúlyozták, hogy nemhogy csüancsouban, hanem egész Kínában is teljesen ismeretlen fogalom a kényszermunka.

Ennek némileg ellentmondanak az ujgur munkások körülményeiről szóló beszámolók (amiből nem is nagyon csináltak titkot), valamint az is, hogy már tavaly kiderült, hogy Hszincsiangból rendszeresen szállítanak kényszermunkára embereket. Az így dolgoztatott munkások egy része az autonóm területen belül, a gyapotföldeken dolgozik, az innen származó alapanyagot pedig számos világmárka használja. Vagy nem: miután tavalyelőtt felmerült a kényszermunka gyanúja, az Adidas, a H&M és az Esprit is sietett megnyugtatni a vevőit, hogy miután átvizsgálták a szállítói láncukat, sehol sem bukkantak erre utaló jelekre.

Tüntető Londonban: a világon egymást érik a tüntetések az ujgurok jogaiért, Hszi Csin-Ping szerint ez csak nyugati provokációFotó: HASAN ESEN/Anadolu Agency via AFP

Egy ausztrál think-thank, az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) tavalyi jelentése szerint nem ilyen rózsás a helyzet: legalább 83 olyan világmárkáról tudnak, amely valamilyen módon köthető a kínai kényszermunkához. Az ASPI szerint államilag szervezett programokról van szó, amelyekben az ujgurokat eltiltják a vallásuk gyakorlásától, kötelező nyelvleckékre kényszerítik őket, és meggátolják őket abban, hogy hazatérhessenek Hszincsiangba. Az érintett márkák közül néhány cég valóban felmondta az együttműködést a kényszermunkát végeztető beszállítókkal, a legtöbb esetben a vállalatok tagadták, hogy ilyesmit észleltek volna a partnereiknél.

Az ENSZ becslései szerint nagyjából egymillió ujgurt kényszeríthetnek az országban kényszermunkára. A hivatalos kínai álláspont szerint ez persze nem igaz, a 2014-ben létrehozott munkatáborok valójában oktatási centrumok, ahol a terrorizmus térhódítása ellen küzdenek és ingyenes szakképzésben részesítik az ujgurokat, akik a tábor elhagyása után boldogabb életet élhetnek, mint előtte.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: