A dohányzás kultúrtörténetével foglalkozó szakirodalom egy 2018-ban publikált régészeti eredmény alapján eddig úgy tartotta, hogy az első dohányosok nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a füstölésre. Legalábbis erre utalt az a Nyugat-Georgia területéről a Flint folyó mentén fekvő lelőhelyről előkerült pipafej, amelyben a burgonyafélék dohány (Nicotiana) nemzetségéhez tartozó növény elszenesedett maradványait találtak. A gáz- és folyadékkromatográfiai tömegspektrometria kimutatta a hamu magas nikotinkoncentrációját, így a kutatók egyértelműnek vették, hogy a pipa egykori használói a szó mai értelmében dohányoztak.

Az október 11-én a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azonban azt állítják, hogy ennél jóval korábban kezdődött a dohányfogyasztás. A nevadai Hendersonban működő Far Western Antropológiai Kutatócsoport a Utah állam területén fekvő Nagy Sóstó-sivatagban (Great Salt Lake Desert) tárta fel azt a táborhelyet, amelyet a megtalált lándzsahegyek, állati csontok, továbbá a tűzgyújtáshoz használt faanyag radiokarbon kormeghatározása alapján mintegy 12 ezer 300 évvel ott élt vadász-gyűjtögető emberek használtak.

A táborhelyről magvak is előkerültek, köztük a dohány nemzetséghez tartozó növények magvai. Bár számtalan példa akad arra, hogy egyes növényi maradványok akár több száz kilométerre a növény eredeti élőhelyétől kerülnek elő, vagy azért mert azt a zsákmányolt ette meg korábban, vagy mert maguk az emberek vitték magukkal élelemként vagy tüzelőként, ez a dohánymagokra nem magyarázat. A táborhelyen talált maradványok alapján kacsaként beazonosított zsákmányállatok nem táplálkoznak dohánnyal, és ugyanígy nehéz elképzelni, hogy a korabeli emberek dohánylevelekkel vagy -szárakkal kívántak volna tüzet gyújtani, már csak azért sem, mert a tűzrakóhelyben fűzfa-hamut találtak a kutatók.

A tanulmány szerzői szerint így az egyetlen logikus magyarázat a magokra, hogy a korabeli vadászok fogyasztották a dohányt, mégpedig annak idegrendszert stimuláló nikotintartalma miatt. Azt ugyanakkor a nevadai kutatók nem tudták még megmondani, hogy bagóként rágták-e vagy a füstjét élvezték-e. Az viszont több mint valószínű, hogy amennyiben már konzumálták, akkor a több mint 20 fajból álló növénynemzetségból 12 ezer évvel ezelőtt már ki tudták választani az emberek a mai Nicotiana tabacum őseit.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

A teától a metamfetaminig: évszázadok alatt épült fel az okosdrogok több milliárd dolláros piaca

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. május 18.

Az emberiség az évszázadok során búcsút intett a 15 órás munkaheteknek, és bevezette a 20 órás munkanapokat. Az evolúció azonban nem készítette fel agyunkat a civilizációs nehézségekre, így egyre többen bízzák a gyógyszeriparra és a stimulánsokra a munka oroszlánrészét.

Megfejtették, milyen növényt kevertek a dohányhoz a maják több mint ezer éve

Qubit.hu tudomány 2021. január 18.

Amerikai kutatók újszerű biokémiai módszerrel, ún. metabolomikus elemzéssel állapították meg, milyen növény kémiai nyomai lelhetők fel az évezredes szelencéken. Kiderült, hogy a maják is kedvelték a büdöskét, akárcsak az aztékok.

Megvan az első bizonyíték, hogy a marihuánát már az i.e. 8. században ismerték a Közel-Keleten

Bodnár Zsolt tudomány 2020. május 29.

Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.