A dohányt tízezer évvel korábban kezdték fogyasztani az emberek, mint az eddig tudható volt

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A dohányzás kultúrtörténetével foglalkozó szakirodalom egy 2018-ban publikált régészeti eredmény alapján eddig úgy tartotta, hogy az első dohányosok nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a füstölésre. Legalábbis erre utalt az a Nyugat-Georgia területéről a Flint folyó mentén fekvő lelőhelyről előkerült pipafej, amelyben a burgonyafélék dohány (Nicotiana) nemzetségéhez tartozó növény elszenesedett maradványait találtak. A gáz- és folyadékkromatográfiai tömegspektrometria kimutatta a hamu magas nikotinkoncentrációját, így a kutatók egyértelműnek vették, hogy a pipa egykori használói a szó mai értelmében dohányoztak. 

Az október 11-én a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azonban azt állítják, hogy ennél jóval korábban kezdődött a dohányfogyasztás. A nevadai Hendersonban működő Far Western Antropológiai Kutatócsoport a Utah állam területén fekvő Nagy Sóstó-sivatagban (Great Salt Lake Desert) tárta fel azt a táborhelyet, amelyet a megtalált lándzsahegyek, állati csontok, továbbá a tűzgyújtáshoz használt faanyag radiokarbon kormeghatározása alapján mintegy 12 ezer 300 évvel ott élt vadász-gyűjtögető emberek használtak. 

A táborhelyről magvak is előkerültek, köztük a dohány nemzetséghez tartozó növények magvai. Bár számtalan példa akad arra, hogy egyes növényi maradványok akár több száz kilométerre a növény eredeti élőhelyétől kerülnek elő, vagy azért mert azt a zsákmányolt ette meg korábban, vagy mert maguk az emberek vitték magukkal élelemként vagy tüzelőként, ez a dohánymagokra nem magyarázat. A táborhelyen talált maradványok alapján kacsaként beazonosított zsákmányállatok nem táplálkoznak dohánnyal, és ugyanígy nehéz elképzelni, hogy a korabeli emberek dohánylevelekkel vagy -szárakkal kívántak volna tüzet gyújtani, már csak azért sem, mert a tűzrakóhelyben fűzfa-hamut találtak a kutatók. 

Észak-amerikai őslakók dohányfogyasztás közben egy 1841-es litográfiánFotó: Leemage via AFP

A tanulmány szerzői szerint így az egyetlen logikus magyarázat a magokra, hogy a korabeli vadászok fogyasztották a dohányt, mégpedig annak idegrendszert stimuláló nikotintartalma miatt. Azt ugyanakkor a nevadai kutatók nem tudták még megmondani, hogy bagóként rágták-e vagy a füstjét élvezték-e. Az viszont több mint valószínű, hogy amennyiben már konzumálták, akkor a több mint 20 fajból álló növénynemzetségból 12 ezer évvel ezelőtt már ki tudták választani az emberek a mai  Nicotiana tabacum őseit. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: