A lányokat sújtja az ő esélyeik növelése miatt bevezetett iskolai kvótarendszer Tokióban
Eredetileg a női iskolázatlanság és a nemi diszkrimináció felszámolása volt a célja annak a második világháború után a tokiói állami középfokú oktatásban bevezetett irányelvnek, amely szerint minden egyes osztályban egyenlőnek kell lenni a lányok és a fiúk arányának. Ám mostanra az 50-50 százalékos arány rigorózus betartása akadályozza, hogy a legtehetségesebb lányok az egyetemek közvetlen előszobájának tartott legjobb állami gimnáziumokban tanulhassanak – számolt be a sajátos jelenségről az amerikai Vice News.
A lapnak nyilatkozó jogvédők szerint a tokiói állami iskolarendszer nem akar túl sok női diákot, ezért magasabban húzzák meg az egyetemre való bejutást is meghatározó felvételi pontszámokat a lányoknál, mint a fiúknál.
Az 1950-ben az iskolareform keretében bevezetett kvóta évtizedekig nem okozott gondot, mivel a lassan változó japán társadalomban a feudális tradíciók szerint a lányokat sem a családjuk, sem a tágabb közösségük nem támogatta a továbbtanulásban. Az elmúlt három évtizedben változott a helyzet, ráadásul a lányok rendre nagyobb arányban teljesítenek jobban a felvételi teszteken, mint a fiúk. A felvételi eredmények alapján az előírt fele-fele arány így felborult, az iskolák mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csökkenjen a fiúk aránya.
A Vice News által megkérdezett japán oktatáskutatók szerint az állami középiskolákban még mindig a férfiuralom érvényesül, férfiak a diákok elé állított példaképek, túlnyomó többségben férfiak a tanárok is, akik a fiúkat privilegizálják, őket szólítják fel elsőként, nekik kedveznek az értékeléskor. Nem véletlen, hogy a Tokiói Oktatási Tanács tavalyi felmérése szerint a középiskolai igazgatók 82,7 százaléka szerint hibátlan a kvótarendszer, nem szabad változtatni rajta. Hasonlóképp nyilatkoztak a magángimnáziumok vezetői is, akik attól tartanak, hogy ha több lányt vennének fel az ingyenes állami intézményékbe, akkor azon ők vesztenének, mert a tehetséges lányok többsége náluk tanul.
Megjegyzendő, hogy Tokióban az iskoláknak csak 40,1 százaléka állami, ugyanakkor hatalmas a kereslet a jellemzően állami elit iskolák iránt. Egyébként Tokión kívül Japán egyetlen más prefektúrájába sincs már érvényben ilyen kvótarendszer.
Japánban az iskolázottságot a társadalmi státusz egyik legfontosabb meghatározó tényezőjének tekintik. A felsőfokú diploma azonban még mindig aránytalanul férfias cél – a Tokiói Egyetemen 2018-ban a hallgatók mindössze 20 százaléka volt nő. A szakadék még nagyobb a természettudományos és a matematikai szakokon. Ezért is gond, hogy a kvóta betartása miatt a lányoknak sokkal több pontot kelle szerezniük a középiskolai felvételiken mint a fiúknak. Azoknak a lányoknak, akik nem teljesítik ezt a magasra emelt mércét, be kell érniük az alacsonyabb nívójú képzést nyújtó állami iskolákkal, vagy olyan magánintézménybe kell járniuk, amelyet a családjuknak zsebből kell kifizetniük.
A kvóta eltörlését vagy legalábbis reformját szorgalmazó jogvédők azt akarják elérni az oktatási hatóságoknál, hogy a jövő évtől az állami iskolák a diákok 10 százalékát nemre való tekintet nélkül válasszák, míg a többit továbbra is egyenlő arányban választják ki a férfiak és a nők között, így szerintük máris 3 zázalékkal több tehetséges lány útja nyílna meg az egyetemek felé.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: