Costa Rica nyerte el elsőként a Vilmos herceg és Sir David Attenborough által alapított zöld Nobel-díjat
Sir David Attenborough, a világ legismertebb környezetvédője és Vilmos herceg, a világ legismertebb hercege tavaly alapítottak díjat a Föld védelmét leginkább szolgáló innovatív gyakorlatok jutalmazására. Az ötvenmillió fontos alapból a legjobbnak tartott környezet- és természetvédelmi törekvéseket támogatják.
Az Earthshot Prize néven létrehozott díjtól az alapítók azt remélik, hogy idővel zöld Nobel-díjként fogják majd emlegetni. A díj a John F. Kennedy által meghirdetett Moonshot-programról kapta a nevét, csak itt nem az a cél, hogy embert juttassanak a Holdra, hanem az, hogy megtartsák az embert a Földön.
A BBC tudósítása szerint az első díjakat az október 17-én Londonban megrendezett ceremónián adták át élőben, vagy online-közvetítés keretében az alapítók.
A zsűri, amelynek munkájában Attenborough mellett a zöld ügyekben elkötelezett színész Cate Blanchett és az énekes Shakira is részt vett, öt kategóriában díjazta a legkiválóbb gyakorlatokat.
A természetvédelmi és -helyreállítási kategória díját Costa Rica nyerte: a biodiverzitás hathatós állami védelméről és az infrastruktúra és a gazdaság zöldítéséről ismert, az ENSZ és a Gallup közös országboldogság listáját, a Happy Planet Indexet is vezető dél-amerikai ország mára megduplázta az egykor pusztított erdőségeinek területét. A Costa Rica-i mintaprogram lényege, hogy fizetnek a helyi lakosoknak a természetes ökoszisztémák helyreállításáért.
A levegő megtisztításáért odaítélt díjat az indiai Takachar nevű vállalat kapta egy olyan hordozható berendezésért, amely műtrágyává alakítja a mezőgazdasági hulladékot, így elkerülhető az égetéses erdőírtás.
Az óceánok újjáélesztésének díját a bahamai Coral Vita projekt nyerte. A speciális tartályokban nevelt korallok ötvenszer gyorsabban fejlődnek mint a természetben, így az elpusztult telepeket azonnal pótolni tudják velük.
A pazarlásmentes világ építéséért járó díjat Milánó városa kapta a Qubi nevű számítógépes alkalmazásért, illetve a mögötte lévő közösségi programért, amely az elmúlt öt évben Lombardiában gyakorlattá tette, hogy a fel nem használt élelmiszert a rászorulók között osztják szét. A kezdeményezéssel jelentősen csökkent a városban kidobott ételek mennyisége.
Az éghajlatváltozási megoldások kategóriájában a thaiföldi-német-olasz Enapter projektet találta a díjra érdemesnek a zsűri. Az AEM Electrolyzer megújuló energiával bontja a vizet hidrogénre és oxigénre az üzemanyagként felhasználható hidrogén előállításához.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Attenborough és Vilmos herceg létrehozták a környezetvédelem Nobel-díját
Az Earthshot Prize 50 millió fontot oszt szét tíz év alatt a Föld ötven legégetőbb problémáinak megoldására. Bárki pályázhat, Vilmos szerint a cél az, hogy a bolygót jobb állapotban adjuk át a következő generációnak, mint amilyenben most van.
Attenborough: Az intelligenciánál többre lesz szükség, most már bölcsnek is kell lennünk
„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.
Ökológiai közgazdaságtan: ha használod a természetet, fizess érte!
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.