A globális felmelegedés a krónikus vesebetegség járványszerű terjedését idézheti elő
A hőstressz okozta krónikus vesebetegség dolgozók millióit érintő járványt idézhet elő a következő évtizedekben, a globális felmelegedés előrehaladtával – figyelmeztetnek amerikai és El Salvador-i orvoskutatók. Az egyre kockázatosabb jelenség felméréséhez és jövőbeli kezelésének előkészítéséhez az ismeretlen eredetű krónikus vesebetegségek és a hőhatások kapcsolatának további kutatásaira van szükség.
Míg a krónikus vesebetegség hagyományos formája leginkább az időseket, a cukorbetegeket és a magas vérnyomástól szenvedőket érinti, és a vesefunkciók fokozatos romlásával jár. Ehhez képest a járványszerűen terjedő, ismeretlen eredetű krónikus vesebetegség elsősorban a magas átlaghőmérsékletű országok vidéki területein ütötte fel a fejét – El Salvadorban és Nicaraguában például kifejezetten sok mezőgazdasági munkás halt meg az elmúlt években rejtélyes, visszafordíthatatlan veseelégtelenség következtében.
Az ismeretlen eredetű krónikus vesebetegség általában is a melegebb területeken élő, kemény fizikai munkát végző embereknél jelentkezik – Közép- és Dél-Amerika mellett a Közel-Keletről, Indiából és Afrikából is számoltak már be hasonló jelenségről. Mivel a vesék a szervezet folyadékegyensúlyát is szabályozzák, különösen érzékenyek a szélsőséges hőmérsékletekre, ezért egyre több kutató gondolja úgy, hogy az ismeretlen eredetű krónikus vesebetegség okait a hőstresszben kell keresni.
Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági dolgozók valószínűleg a földeken, meleg időben végzett munka során lesznek betegek, ami később a vesefunkciók teljes leállásával járhat. A betegség ráadásul sok esetben hosszú ideig tünetmentes, így akár a vesebetegség végső fázisáig is eljuthatnak, mire észreveszik a bajt.
Mivel a betegség terjedésének megfigyelésére nincsenek érvényben lévő mechanizmusok, nehéz felmérni a kiterjedtségét, mindenesetre az eddigi beszámolók hasonló jelenségekről tanúskodnak: a betegek magas hőmérsékleten, a szabadban dolgoznak, és alacsony társadalmi-gazdasági státuszuk miatt korlátozott hozzáférésük van az orvosi ellátáshoz és a betegbiztosításhoz. Az adatok alapján minél szegényebb emberekről van szó, annál súlyosabb a vesebetegség lefolyása.
„A munkájuk során betegszenek meg, de nincs más választásuk, és szinte semmi nem szabályozza a munkakörülményeiket. Ez egy óriási vakfolt és emberi jogi ügy” – mondta Cecilia Sorensen, a Columbia Egyetem klímaegészségügyi intézetének igazgatója. A kutatók szerint mindenesetre további kutatásokra van szükség a jelenség feltárásához, ugyanis a hőhatás és a dehidratáció mellett más okai is lehetnek a betegségnek az agráriumban használt vegyi anyagoktól a genetikai sajátosságokon át az alultápláltságig.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: