A szimulált mélyűri sugárzás tájékozódási zavarokat okoz a hím egereknél
Egy San Franciscó-i kutatócsoport kísérletsorozata azt az eredményt hozta, hogy azok a hím egerek, amik ugyanolyan mértékű sugárzást szenvedtek el, mint a hosszú ideig az űrben tartózkodó emberek, később nehézségeket tapasztalhatnak a térbeli tájékozódási tanulás (spatial learning) során. A témával foglalkozó tanulmány a Science Advances folyóirat legújabb számában jelent meg.
A kutatók természetesen nem a valódi mélyűrben, hanem szimulált feltételek mellett végezték el az egérkísérleteket. A kísérletsorozat szervezői azt is megállapították, hogy a káros hatások a megfelelő eszközökkel, például direkt erre tervezett étrenddel csökkenthetők.
A mostani kísérletsorozat eredményei azért is fontosak, mert ha a jövőben kolonizálni szeretnénk a Marsot – vagy akár csak el akarunk jutni a Holdra –, muszáj lesz védelmet találnunk az emberi szervezetre káros galaktikus kozmikus sugárzás (GCR) ellen. Egyes kutatások szerint a sugárzás károsíthatja a központi idegrendszert, márpedig ez a hosszú távú űrmisszióknál, ahol a Föld légköre nem nyújt védelmet a sugárzás ellen, kimondottan veszélyes lehet.
A kísérletsorozatban a kutatók megteremtették a hosszú távú űrutazás szimulált feltételeit, majd tesztelték őket, hogy megvizsgálják, károsította-e az agyukat a sugárzás. A kutatók még a háttérsugárzás-dózis előtt megtanították az egereket arra, hogy hogyan találjanak meg egy platformot az áttetsző vízben, később pedig megvizsgálták, hogy boldogulnak-e a teszten. A kísérlettel azt vizsgálták, hogy károsítja-e a térbeli tanulási képességeket az űrbeli kozmikus sugárzás.
Az eredmények alapján a hím egerek jóval több hibát követtek el a térbeli tájékozódás során, mint a kontroll csoportba tartozó, tehát sugárzást nem kapott egerek. A nőstény egereknél nem észleltek változást. Azok a vizsgálatok, amik a kísérleti egerek fokozódó szorongását, felismerési memóriáját vagy szociális képességeit vizsgálták, negatív eredményt hoztak: a sugárzás ezeket nem befolyásolta, legalábbis nem kimutatható módon.
A későbbi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a térbeli tájékozódási zavarokat valószínűleg az agy immunrendszerének aktiválódása okozta. A kutatók ugyanakkor felismerték, hogy ha a sugárzásnak való kitettség előtt olyan étellel etették az egereket, amelyek csökkentik a mikrogliák, vagyis az agyi immunsejtek szintjét, még a szimulált mélyűri sugárzásnak kitett hímek sem tapasztalnak térbeli tájékozódási problémákat.
A tudósok ezenfelül egy biológiai azonosítót is felfedeztek azokban az egerekben, amiket a kísérlet láthatóan a leginkább negatívan érintett. A kutatók remélik, hogy ezt a biomarkert egy napon gyakorlati célokra is felhasználhatják majd az emberi űrutazások káros hatásainak mérséklésében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: