Megdöbbentően emberi a madagaszkári énekes lemurok ritmusérzéke

2021.10.26. · tudomány

A kutatók a Queen We Will Rock You című örökzöldjével, és a klasszikus művek ritardando utasításával igyekeznek megvilágítani, hogy miféle zenei teljesítményre is képesek a Madagaszkáron élő ugrómakifélék családjába tartozó faj tagjai.

A súlyosan veszélyeztetett, énekes lemur néven is emlegetett indrik (Indi indri) a legnagyobb testű és egyben a leghangosabb félmajmok. A speciális gégezsákjuk rezonálásával tovább erősített dudaszerű vokalizációjuk funkciója elsősorban a territórium elhatárolása, de a zoológusok megfigyelték, hogy rendszeresen énekelnek duetteket és gyakran komplett kórusok is kialakulnak.

A Current Biology folyóiratban hétfőn, október 25-én megjelent, 12 év kutatásait összegző tanulmány szerint az indrik az emberi zenével összehasonlítható ritmuskategóriákat is használnak. Vagyis vokalizációjukat hangokból és csendekből álló, tudatosan variált időbeli mintázatok jellemzik.

Indri indri a madagaszkári Andasibe-Mantadia Nemzeti Parkban
photo_camera Indri indri a madagaszkári Andasibe-Mantadia Nemzeti Parkban Fotó: MONTICO LIONEL / HEMIS.FR/Hemis via AFP

A kutatók felnőtt nőstények és hímek hangfelvételeit elemezve azt találták, hogy az állatok egyaránt alkalmazzák az 1/1-es, illetve az 1/2-es ritmusképletet, vagyis van amikor a hangok egyenletes időbeli távolságra vannak egymástól, illetve azt is amikor a második intervallum kétszer olyan hosszú, mint az első. Illlusztrációként a szerzők a We Will Rock You című Queen-sláger intróját említették, amelyben a rövid-rövid-hosszú képletű tapsok aránya egy a kettőhöz. A kutatók szerint gyakori az is, hogy az indrik a klasszikus zenében ritardando néven ismert díszítéssel fejezik be éneküket. Ilyenkor lassítják a tempót, vagy elhúzzák a dal utolsó néhány hangját.

Felfedezés felveti azt a kérdést, hogy vajon más éneklő állatok, például a bálnák is használnak-e emberi értelemben vett ritmusokat.

Az alábbi videóban látható is hogyan énekel egy indri:

link Forrás

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás
link Forrás
link Forrás