Magyar műszerek segítik a NASA legújabb misszióját

2021. november 5.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A tervek szerint november 6-án, szombaton útnak indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az amerikai űrhivatal, a NASA SpaceX Crew-3 küldetése az Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérőivel a fedélzetén – adta hírül az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapja.

Az eredetileg október 31-re tervezett startot először az időjárás, utána pedig a küldetésen résztevő négy űrhajós egyikének kisebb egészségügyi problémája miatt kellett elhalasztani.

Az azonos detektortípusokkal, sztenderd összeszerelésben, szimultán végzett mérések az ISS aktuális sugárzási terét térképezik fel. A világűrben uralkodó sugárzási környezet ugyanis nagyon összetett és változékony, hiszen jelentősen befolyásolja a naptevékenység, többek között a napfoltok számossága és egyéb intenzív jelenségek, mint például a napkitörések. De a földfelszín feletti pályamagasság növekedése vagy csökkenése is mérhető módon befolyásolja az űrhajósokat érő ionizáló sugárzást.

Az Energiakutatási Kutatóközpont DOSIS dózismérője startra kész csomagolásban
Fotó: Majoross Dóra/ Energiakutatási Kutatóközpont

Az űrállomás minden modulja különbözőképpen árnyékolt, így más-más dozimetriai értékre lehet számítani attól függően, hogy milyen a falvastagság, illetve hogy az adott szegmenst mennyire védi a többi modul a kozmikus sugárzástól.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

Vajna Tamás tudomány 2021. október 17.

A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.