Néha macskának, néha rókának nézi a Google mesterséges intelligenciája Marekot, a nyulat
A héten indult a Google Arts & Culture új szolgáltatása, a Pet Portraits, „az első olyan gépi tanulással működő funkció, amelynek segítségével háziállatunk hasonmására találhatunk rá több mint 10 000 műalkotás között”.
A mobilos alkalmazás úgy működik, hogy az ember lefényképezi az állatát (pontosabban „kis kedvencét”), aztán egy számítógépes algoritmus felismeri a fotón szereplő háziállatot, „majd egy gépi tanulási algoritmus összehasonlítja a képet a múzeumi partnerek gyűjteményeiben szereplő több ezer műalkotással, hogy megtalálja a leghasonlóbbakat.”
A cég közleménye szerint hét állatcsoportban kereshetünk hasonmásokat. A kínálatban a következő állatok szerepelnek:
kutyák (beleértve a farkasokat és rókákat is);
macskák (beleértve a tigriseket, oroszlánokat és egyéb nagymacskákat);
madarak,
halak,
hüllők,
lovak,
nyulak.
Na és akkor vajon milyen műalkotásra hasonlít leginkább a Qubit munkatársának kísérleti nyula, Marek, aki az Instagramon yolonyulo néven borzolja a kedélyeket?
A fotón szereplő fura lényre még a kisgyerek is egyből rávágja, hogy az márpedig egy nyúl, a mesterséges intelligenciának még van mit tanulnia: viszonylag magabiztosan, 84 százalékban macskaként azonosította szegény Marekot (igaz, a fekete-fehér színösszeállítást legalább tökéletesen eltalálta), aztán hozzárendelte a derék nyúlhoz művészi megfelelőjét, a 19. századi kínai festő, Csu (Zhu) Ling macskáját a Fekete macska nárcisszal című festményről, ami egyébként a New York-i Metropolitan múzeum gyűjteményében szerepel.
Lehet ezt fokozni? Lehet. Egy újabb próbálkozásnál a program már 90 százalékban a 19. századi amerikai festő, John Woodhouse Audubon 1847-ben készült rókájában vélte felismerni Marekot, a nyulat (jó hír: a színek itt is stimmelnek).
A Qubit másik munkatársának kísérleti állata, Arthur, a mopsz, 83 százalékban mopsznak bizonyul a mestereséges intelligencia szerint, de az is igaz, hogy 77 százalékban viszont egyaránt lehet szamár és valami borjú nagyságú bozontos pásztorkutya.
A robotok és a gépi algoritmusok mindig arra csábítják az embert, hogy szemétkedjen velük, így aztán az egyetlen hirtelen hozzáférhető állat mellett természetesen ki kellett próbálni az alkalmazást minden mással is. Mire hasonlít a Kisvakond?
Mint kiderült, Krtek jobbára (87 százalékban) pingvin, de az ezt követő találatok többsége is pingvinekről készült képeket adott. Emeltük a tétet, és kipróbáltuk az appot egy műanyagból készült szarvasbogárral is:
Erről kiderült, hogy 81 százalékban egyezik egy Antwerpenben bemutatott opera díszletén szereplő meghatározhatatlan, nagyszájú hallal, 85 százalékban pedig egy kutyával, ami a bölcsesség allegóriájaként szerepel a Londoni Nemzeti Galériában. Megpróbáltunk lefényképezni egy fél szál kolbászt is, hátha kidob egy disznót, de sajnos csak valami hal lett belőle. Állat-állat alapon egy plüssmackót is bevontunk a kísérletbe, ez meglepő módon Pietro Melchiorre Ferrari 1763-as festményét juttatta az algoritmus eszébe, ahol a kép szélén valóban szerepel egy állat: egy bolyhos kutya.
A Google Arts & Culture a cég szerint a művészetek világát akarja közelebb hozni a felhasználóhoz, és ez a friss funkció persze csak játék, ahol különböző badge-ekkel jutalmazzák a legegyszerűbb marhaságokat is, amiket persze azonnal meg is lehet osztani mindenkivel (Gratulálunk, megnéztél egy képet! Gratulálunk, ránagyítottál!) Nem ez váltja meg a világot, de a meglepően pontos találatok mellett (a mopszra valóban mopszot dobott ki elsőre, igaz, kevés hasonló fizimiskájú állat van) persze a hibák a legviccesebbek. Az meg majd csak idővel válik el, hogy mennyi idejébe kerül a gépi tanuló algoritmusnak, mire megtanulja megkülönböztetni a nyulat a macskától. Vagy a rókától, mert az azért tényleg nem mindegy.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: