Szaúd-Arábia, Ausztrália, Kína, Oroszország és India tiltakozása ellenére benne maradt a glasgow-i klímaegyezmény vázlatában az a bekezdés, amelyben a „nem elég hatékony fosszilis energiaforrásokról” írnak, és a mielőbbi kivezetésüket sürgetik. A fosszilis erőforrásokra támaszkodó országok mellett a nagy olajcégek is tiltakoztak a megfogalmazás ellen. Ez az első eset, hogy hivatalosan is problémaforrásként nevesítik ezeket az energiahordozókat.

Annak ellenére, hogy történelmi jelentőségűnek nevezik a mostani klímacsúcsot, a tagországok álláspontja gyökeresen eltér egymástól. A tagországok azon is vitatkoztak, hogy mi minden múlik a felmelegedés mértékén: 21 ország, köztük a legnagyobb kibocsátónak számító Kína és Oroszország sem ért egyet 2 fokos felmelegedéshez kapcsolódó aggodalmakkal, illetve a fosszilis energiaforrások szerepével a problémában. Az egyezmény mostani szövegében az 1,5 fokos klímacél szerepel. Az ENSZ 2021-es jelentése szerint az ennél magasabb felmelegedés katasztrofális következményekkel járna. Az augusztusi dokumentum szerint a felmelegedés már így is elérte az 1,2 fokot, ha pedig az eddigi tendencia folytatódik, az több millió ember életét és megélhetését sodorja majd veszélybe.

Sok a duma, kevés az intézkedés

A mostani egyezmény vázlatában az szerepel, hogy a tagországoknak „gyors, mélyreható és fenntartható intézkedésekkel” kell gondoskodniuk az üvegházhatású gázok kibocsátának csökkentéséről. Van is miről: egy kedden megjelent elemzés szerint a jelenlegi trendek alapján egyelőre elég reménytelennek tűnik a másfél fokos klímacél elérése.

A Climate Action Tracker (CAT) nevű klímavédelmi szervezet elemzése szerint 40 tagország zéró emissziós céljai felelnek a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésének 85 százalékáért, de az ígéretek mögött nem állnak valódi tervek. A kibocsátás-csökkentés mindössze hat százaléka tűnik megalapozottnak, és a tagországok 2030-as céljai sem támasztják alá a szívesen hangoztatott távlati terveket.

Annak ellenére, hogy a klímacsúcs végén megfogalmazott szövegbe végül bekerült a fosszilis energiahordozók környezetkárosító szerepe, az olajlobbi és a legnagyobb felhasználók mégis elérték, hogy kevésbé legyen szigorú a szöveg, ahhoz pedig, hogy hivatalosan is elfogadják, a klímacsúcson részt vevő 197 ország mindegyikének alá kell írnia a dokumentumot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Attenborough: Az intelligenciánál többre lesz szükség, most már bölcsnek is kell lennünk

Dippold Ádám tudomány 2021. január 14.

„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, le kell számolnunk az olyan pihe-puha kifejezésekkel, mint a „zöld”, az „öko” meg a „bio”

Forgács Bálint tudomány 2021. november 8.

A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.

A szervezetünk nem fogja bírni harcot a növekvő hőséggel és páratartalommal

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. november 2.

Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.