Kevéssé hatékonynak nevezi a glasgow-i klímaegyezmény vázlata a fosszilis energiát, de ez még nem elég az üdvösséghez

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Szaúd-Arábia, Ausztrália, Kína, Oroszország és India tiltakozása ellenére benne maradt a glasgow-i klímaegyezmény vázlatában az a bekezdés, amelyben a „nem elég hatékony fosszilis energiaforrásokról” írnak, és a mielőbbi kivezetésüket sürgetik. A fosszilis erőforrásokra támaszkodó országok mellett a nagy olajcégek is tiltakoztak a megfogalmazás ellen. Ez az első eset, hogy hivatalosan is problémaforrásként nevesítik ezeket az energiahordozókat.

Annak ellenére, hogy történelmi jelentőségűnek nevezik a mostani klímacsúcsot, a tagországok álláspontja gyökeresen eltér egymástól. A tagországok azon is vitatkoztak, hogy mi minden múlik a felmelegedés mértékén: 21 ország, köztük a legnagyobb kibocsátónak számító Kína és Oroszország sem ért egyet 2 fokos felmelegedéshez kapcsolódó aggodalmakkal, illetve a fosszilis energiaforrások szerepével a problémában. Az egyezmény mostani szövegében az 1,5 fokos klímacél szerepel. Az ENSZ 2021-es jelentése szerint az ennél magasabb felmelegedés katasztrofális következményekkel járna. Az augusztusi dokumentum szerint a felmelegedés már így is elérte az 1,2 fokot, ha pedig az eddigi tendencia folytatódik, az több millió ember életét és megélhetését sodorja majd veszélybe.

Sok a duma, kevés az intézkedés

A mostani egyezmény vázlatában az szerepel, hogy a tagországoknak „gyors, mélyreható és fenntartható intézkedésekkel” kell gondoskodniuk az üvegházhatású gázok kibocsátának csökkentéséről. Van is miről: egy kedden megjelent elemzés szerint a jelenlegi trendek alapján egyelőre elég reménytelennek tűnik a másfél fokos klímacél elérése. 

A Climate Action Tracker (CAT) nevű klímavédelmi szervezet elemzése szerint 40 tagország zéró emissziós céljai felelnek a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésének 85 százalékáért, de az ígéretek mögött nem állnak valódi tervek. A kibocsátás-csökkentés mindössze hat százaléka tűnik megalapozottnak, és a tagországok 2030-as céljai sem támasztják alá a szívesen hangoztatott távlati terveket.

Annak ellenére, hogy a klímacsúcs végén megfogalmazott szövegbe végül bekerült a fosszilis energiahordozók környezetkárosító szerepe, az olajlobbi és a legnagyobb felhasználók mégis elérték, hogy kevésbé legyen szigorú a szöveg, ahhoz pedig, hogy hivatalosan is elfogadják, a klímacsúcson részt vevő 197 ország mindegyikének alá kell írnia a dokumentumot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: