Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.
Az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást.
Mennyit segít a Földnek, ha rekordszámban, több mint 84 ezren utaznak Dubajba, hogy a szén-dioxid-csökkentés lehetőségeiről diskuráljanak? Felér-e a hosszú távú nyereség a rövid távú károkkal? Mekkora karbonlábnyomot hagy egy magánrepülő, és meddig tartana az út biciklivel?
Dubajban még tart az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, ahol sokan és sokat beszélnek a klímáról. De a vakvilágba beszélni nem elég: sokat számít, hogy milyen szavakat használnak, és hogyan tudósít a média a történtekről.
December 6-án jelent meg az az 500 oldalas összefoglaló jelentés, amelyben 26 ország 200 kutatója ismerteti a globális klímaváltozás 2030-ig nagy valószínűséggel bekövetkező eseményeit.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
A jelenlegi helyzet szerint egyre elérhetetlenebb 1,5 Celsius-fokos limit tartását szorgalmazó COP27 legfőbb kudarca, hogy nem sikerült megegyezni a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséről és fokozatos kivezetéséről, miközben a korábbi vállalások is alig, vagy éppen sehogy sem teljesülnek.
A tavaly Glasgow-ban aláírt klímaegyezmény szerint minden országnak felül kellett volna vizsgálni a nemzeti kibocsátásokat, de 196 államból egyetlen egy sem nyújtott be új terveket. Fél év van hátra az egyiptomi klímacsúcsig, a szakértők máris pesszimisták.
Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Bill Gates luxusyachtról jelentette be a klímaváltozás ellen küzdő gazdák több százmillió dolláros támogatását, Kína pedig a klímacsúcs közepette növelte napi 600 tonnával a széntermelést. Több jel is arra mutat, hogy a glasgow-i klímacsúcson az éghajlatváltozás megakadályozásáról az ahhoz való alkalmazkodásra tolódhat el a hangsúly.
Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
A walesi herceg a klímaváltozásról, a dühös fiatalokról, a környezetbarát közlekedésről és Greta Thunbergről is beszélt egy BBC-nek adott interjúban, amelyben azt is kifejtette, hogy a novemberi klímacsúcson üres szavak helyett tetteket vár az országoktól.
A nyílt levelet aláíró tudósok szerint csak úgy lehet megelőzni a klímakatasztrófát, ha az emberiség lemond a szénről, az olajról és a földgázról, és arra szólítják fel a világ vezetőit, hogy tiltsák be ezeknek az energiaforrásoknak a használatát. A levelet a dalai láma is aláírta.