Mennyit segít a Földnek, ha rekordszámban, több mint 84 ezren utaznak Dubajba, hogy a szén-dioxid-csökkentés lehetőségeiről diskuráljanak? Felér-e a hosszú távú nyereség a rövid távú károkkal? Mekkora karbonlábnyomot hagy egy magánrepülő, és meddig tartana az út biciklivel?
A tavaly Glasgow-ban aláírt klímaegyezmény szerint minden országnak felül kellett volna vizsgálni a nemzeti kibocsátásokat, de 196 államból egyetlen egy sem nyújtott be új terveket. Fél év van hátra az egyiptomi klímacsúcsig, a szakértők máris pesszimisták.
A környezet jelenti azt a keretet, amelyhez a gazdasági és társadalmi célokat is igazítanunk kell, így talán lesz esélyünk, hogy sikerrel kezeljük a globális felmelegedés problémáját – mondja Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben.
A COP26 klímakonferencia résztvevői elismerték a szénalapú tüzelő- és üzemanyagok káros és kevésbé hatékony mivoltát, megállapodtak a klímavédelmi keret megnöveléséről, és óvatos vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A szakértők szerint az irány jó, de a cselekvési tervek nem tükrözik, hogy a klímakatasztrófa elhárításához azonnali és radikális lépésekre lenne szükség, miközben a most aláírt vállalások nem is járnak jogi kötelezettséggel.
Ma véget ér Glasgow-ban az ENSZ eddigi legnagyobb szabású klímakonferenciája. Miközben a világ reménykedve várja a két legnagyobb szennyező, az USA és Kína együtt bejelentett akciótervének részleteit, Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi testületének alelnöke a zárt ajtók mögött megejtett kézfogások, a kávészünetben fellobbanó ötletviharok és a kordonok előtti fesztiválhangulatban zajló demonstrációk fontosságát hangsúlyozza a helyszínről.
Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett szegény országok vezetői szerint a gazdag tagállamok megpróbálják elkerülni, hogy kompenzációt kelljen fizetniük a klímaváltozás általuk okozott hatásaiért, aminek a levét sem ők fogják meginni.
Bill Gates luxusyachtról jelentette be a klímaváltozás ellen küzdő gazdák több százmillió dolláros támogatását, Kína pedig a klímacsúcs közepette növelte napi 600 tonnával a széntermelést. Több jel is arra mutat, hogy a glasgow-i klímacsúcson az éghajlatváltozás megakadályozásáról az ahhoz való alkalmazkodásra tolódhat el a hangsúly.
Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
A kormányok több mint kétszer annyi fosszilis energiahordozó kitermelésére készülnek, mint amennyi ahhoz kellene, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. De a 2 fokos melegedéshez szükséges szintet is 45 százalékkal meghaladják a tervek.