Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a mikroműanyagok már abban a mennyiségben is károsítják az emberi sejteket, amennyi a különböző élelmiszerekkel együtt bekerül a szervezetbe. A brit Hull York Orvosi Egyetemen végzett kutatás során allergiás reakciót és sejtpusztulást is kiváltottak a mikroműanyagok, amelyeknek az emberekre gyakorolt hatása továbbra sem ismert, mivel nem tudni, meddig maradnak meg a szervezetben.

A mikroműanyag-szennyezés mára az óceánoktól a folyóvizeken át a lemagasabb hegységekig mindenhol jelen van, ezért az ételek és italok fogyasztása mellett a levegővel is belélegzik az apró műanyagrészecskéket.

A kutatók megvizsgáltak 17 korábbi tanulmányt, amelyek a mikroműanyagok emberi sejtvonalakra gyakorolt toxikológiai hatását vizsgálták, majd összehasonlították a sejtkárosodást okozó műanyagszintet azzal a mennyiséggel, amennyit az ember ivóvízzel, tengeri ételekkel vagy sóval átlagosan bevisz a szervezetébe.

Bizonyos jelenségeket, például a sejthalált, a sejtfalak károsodását vagy az allergiás reakciókat a bevitt mikroműanyag-mennyiségnek tulajdonították. „A sejtekre gyakorolt káros hatások sok esetben az egészségügyi problémák kiváltói lehetnek” – mondta a Guardiannek a kutatás vezetője, Evangelos Danopoulos. Mint elmondta, az eredmények aggasztók, de jelenleg nincs igazán eszközünk arra, hogy megvédjük magunkat a bajtól – bár a jövőben lehetővé válhat a szennyezett élelmiszerek elkerülése, végső megoldásként a műanyaghulladékok felhalmozását kellene megállítani, hiszen „ha a műanyag egyszer a környezetbe kerül, nem igazán tudjuk onnan eltávolítani.”

Danopoulos elmondta, a mikroműanyagok hatásait egyre többen kutatják, és a kutatások minősége is fejlődik – a Hull York kutatói például kimutatták, hogy a szabálytalan alakú részecskék több sejthalált okoznak a gömbformájúaknál, márpedig a kísérletekhez szolgáltatott részecskék általában gömbalakúak, ami nem biztos, hogy reprezentatív az emberek által lenyelt részecskékre. A kutató szerint az állatkísérletek jelentik a következő lépcsőt.

Egy márciusi kutatásban már kimutatták, hogy a vemhes patkányok tüdejébe került apró műanyagrészecskék gyorsan átjutnak a magzatok szívébe, agyába és más szerveibe. Korábban már terhes nők vizsgálata során is felfedeztek mikroműanyagokat a méhlepényben, de nem is kell örökölniük a műanyagot a babáknak: a tápszeres tejjel itatott csecsemők egy vizsgálat szerint naponta több millió részecskét nyelnek le.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A mikroműanyagok a terhes nők méhlepényébe is bejuthatnak

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. december 22.

Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.

A cumisüvegek is tele vannak mikroműanyaggal

Dippold Ádám tudomány 2020. október 20.

Egy frissen megjelent kutatás szerint egy liter tápszer vagy tej négymillió műanyagrészecskét is tartalmazhat, ha a cumisüveg polipropilénből készült. A mennyiség meglepő, az viszont még nem világos, hogy ez vajon árt-e a gyerekeknek.

Már emberi szervekben is kimutatható a műanyagok szennyezése

Bodnár Zsolt tudomány 2020. augusztus 18.

Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.