Már emberi szervekben is kimutatható a műanyagok szennyezése

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A mikroműanyag-szennyezés problémája az elmúlt néhány évben vált igazán láthatóvá, és azóta folyamatosan jönnek a hírek, mennyire szennyezettek az óceánok, a folyók vagy a csapvíz, és ezáltal gyakorlatilag minden élőlény is, amely vízzel érintkezik. Azt már korábban bizonyították, hogy a palackok vagy szatyrok apró darabokra bomlásának eredményeként terjedő (5 mm-nél kisebb átmérőjű) mikroműanyagok és (0,001 mm-nél kisebb átmérőjű) nanoműanyagok az állatoknál gyulladásokat, terméketlenséget és rákot okoznak.

Az Amerikai Kémiai Társaság hétfőn mutatta be azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint már az emberi szervekben is könnyen kimutatható a fertőzöttség. Az összesen 47, májból, tüdőből, epéből és veséből vett szövetminta mindegyikében találtak mikroműanyagokat.

„Naiv dolog lenne azt hinni, hogy a műanyag ott van mindenhol, csak bennünk nincs. Egy olyan kutatási platformot mutatunk be, amely lehetővé teszi a szabad szemmel láthatatlan, az egészséget veszélyeztető részecskék keresését” – mondta Rolf Halden, az Arizonai Állami Egyetem kutatója. Az új elemzési módszer segítségével többféle műanyagtípus is kimutatható a szervezetben, például a palackokban használt PET vagy a zacskók anyagául szolgáló polietilén is.

Az egyik legveszélyesebb adalékanyagot az összes emberi mintában kimutatták

A biszfenol A nevű, a műanyaggyártás során használt adalékanyagot viszont mind a 47 mintában megtalálták, ami azért rossz hír, mert ez az egyik legveszélyesebb összetevő: a szervezetet lassan és fokozatosan mérgező anyagot korábban cumisüvegekhez használták (ezek forgalmazását az Európai Unió 2011 júniusában betiltotta), 2017-ben pedig felkerült a különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, a szaporodási képességeket károsító és hormonkárosító hatása miatt.

„Nem akarunk ijesztgetni, de aggasztó, hogy az ilyen, természetes úton nem lebomló anyagok, amelyek mindenhol jelen vannak, bekerülhetnek és felhalmozódhatnak az emberi szövetekben, és nem ismerjük a lehetséges egészségügyi hatásaikat” – mondta a kutatásban részt vett Varun Kelkar. A kutatók a szövetek alaposabb tanulmányozásával, epidemiológiai vizsgálatokkal igyekeznek felmérni a mikroműanyagok egészségügyi kockázatait.

Egy korábbi kutatás szerint az ételekkel és italokkal átlagosan 2000 apró műanyagdarab kerül az ember szervezetébe, ami éves szinten több mint 250 gramm műanyagot jelent – vagyis az emberek átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: