A WHO ajánlása szerint a cumisüvegeket 70 fokos vízzel kell fertőtleníteni, mielőtt használatba vennék őket, ez viszont egy friss kutatás szerint rengeteg mikroműanyagot szabadít fel a polipropilénből készült termékekből, ezek pedig a tápszerrel bekerülnek a gyerek szervezetébe is. A kutatók szerint a jelenleg forgalomban lévő cumisüvegek 69 százaléka ebből az anyagból készül.

A problémát a forró víz és az üveg tartalmának felrázása okozza, ezek együttes hatására egy liter tápszerbe akár négymillió műanyagrészecske is kerülhet, bár a mikroműanyagról még mindig nem sikerült megállapítani, hogy milyen egészségügyi kockázattal járhat a fogyasztása.

John Boland, a kutatás egyik résztvevője, a dublini Trinity College vegyészprofesszora meglepőnek nevezte a műanyag mennyiségét a mintákban, de hangsúlyozta, hogy ezzel nem megrémíteni akarja a szülőket, hiszen arra vonatkozóan még nincsenek meggyőző adatok, hogy mit okozhat a műanyagfogyasztás.

Csökkenteni a bevitelt

Boland szerint az viszont kiderült a kutatásból, hogy hogyan lehet visszafogni a mikroműanyagok mennyiségét a tápszerben: a professzor azt javasolja, hogy a WHO ajánlásainak megfelelően a szülők 70 fokos vízzel fertőtlenítsék a cumisüveget, de ezután többször öblítsék át szobahőmérsékletűre lehűtött vízzel, amit lehetőleg nem műanyagból készült forralóban melegítettek át. A kutatás szerint a cumisüveg ész nélküli rázását is kerülni kell, ezzel is csökkenthető a tápszerbe kerülő műanyag mennyisége. A professzor azt szeretné, ha a gyártók idővel maguk is felhívnák erre a gyakorlatra a figyelmet.

Naivitás lenne azt hinni, hogy pont a tápszerben ne jelenne meg a műanyag: egy korábbi kutatás szerint egy ember nagyjából 5 gramm műanyagot fogyaszt el hetente, ez nagyjából egy bankkártya súlyának felel meg. Ez azt is jelenti, hogy évente negyed kiló műanyagot fogyasztunk fejenként, de a WHO tavalyi jelentése szerint ez még nem jár bizonyítható egészségügyi kockázattal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Már emberi szervekben is kimutatható a műanyagok szennyezése

Bodnár Zsolt tudomány 2020. augusztus 18.

Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.

Egy ember átlagosan negyed kiló műanyagot fogyaszt el évente

Bodnár Zsolt tudomány 2019. június 12.

Heti öt gramm a műanyag fejadagja a WWF szerint, vagyis egy hét alatt körülbelül egy bankkártyányi műanyagot visz be a szervezetébe egy ember a táplálékkal.

Az ivóvíz is tele van műanyaggal, de azt még nem tudjuk, hogy ez baj-e

Dippold Ádám tudomány 2019. augusztus 22.

A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.