Hiába küzd sok szektor munkaerőhiánnyal, a fiatal pályakezdők után mégsem kapkodnak, ráadásul a világjárvány tovább rontotta a 25 évesnél fiatalabbak munkaerőpiaci esélyeit – derül ki a Kantar Hoffmann piackutató cég legfrisebb elemzéséből. A Coca-Cola Magyarország megbízásából végzett kutatásban Eurostat-adatokból dolgoztak, és arra jutottak, hogy tovább bővült azoknak a 15-35 éves korú magyar fiataloknak a tábora, akik sem iskolai rendszerű, sem másmilyen képzésre nem járnak, viszont nem is dolgoznak.

Ez ellentmondani látszik Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tavaly ilyenkor tett kijelentésének, miszerint „Magyarországon a járvány nem vezetett a fiatalok munkanélküliségéhez”. Ráadásul a Kantar Hoffmann kutatási ereményeit a KSH legutóbbi adatai is alátámasztják, ezek szerint ugyanis, bár a munkanélküliség minden korosztályban csökkent az utóbbi hónapokban, a 25 évesnél fiatalabbak között azonban nőtt:

Noha 2010 óta – nem kis részben az egyébként nem kifejezetten jól fizetett közfoglalkoztatásnak köszönhetően – jelentősen csökkent a bejelentett munkanélküliek aránya, a covidjárvány kezdete óta ismét megugrott az álláskeresők száma, és a járvány a KSH-adatok szerint is jól láthatóan a 15-24 éves korosztályt érintette a leginkább negatívan a munkaerőpiacon.

A Kantar Hoffmann az Eurostat-adatok elemzéséből arra jutott, hogy a járvány előtti adatokhoz képest nemcsak azoknak a fiataloknak bővült a köre, akik pályakezdőként nem találnak állást, hanem két új alcsoporttal is gazdagodott a munkakereső fiatalok tábora: állás nélkül maradtak a szolgáltató szektorból kiesettek, valamint a külföldről a járvány miatt hazatérni kényszerülők. Bár a járvány a Kantor Hoffmann kimutatása szerint is a vendéglátóiparban, az árufuvarozásban és szállítmányozásban, valamint a művészeti területeken dolgozókat érintette a legszélsőségesebben, sokan veszítették el az állásaikat az építőiparban és az oktatásban is.

A megoldást leginkább az átképzések jelentik

A hazai munkanélküliek táborát növelik azok a fiatalok, akik külföldre indultak szerencsét próbálni, ám a covidjárvány miatt egyik napról a másikra elvesztették a sok esetben frissen szerzett állásaikat és a körülmények miatt a hazaköltözés mellett döntöttek. A kutatás szerint egyébként ezt a csoportot veszélyezteti a legkevésbé a tartós munkanélküliség, mert amellett, hogy a külföldi tapasztalataikat és nyelvtudásukat jól tudják hasznosítani, általában rugalmasabbak és jobban hozzászoktak az esetleges kudarcokhoz és azok kezeléséhez, mint azok a társaik, akik eleve a hazai piacon próbáltak állást találni.

A legrosszabbul az első munkahelyüket kereső pályakezdő fiatalok jártak: nemcsak a munkatapasztalat hiánya miatt találnak a korábban megszokottnál is nehezebben állást, hanem azért is, mert a járvány alatt sok munkahely megszűnt, illetve számos vállalat leállt a bővítéssel. A Kantar Hoffmann elemzése szerint „az elnyúló munkakeresés, a bezártság és elbizonytalanodás tovább növeli az esélyét annak, hogy motivációt vesztenek. További hátrányt jelenthet, hogy a járvány sok esetben a pályaorientációs és pályaválasztási szolgáltatások működését is korlátozta.”

A pályakezdő fiatalok mellett Magyarországon általában a nők, illetve köztük a GYES-ről a munkaerőpiacra visszaigyekvő kisgyermekes anyák vannak a legnehezebb helyzetben. A KSH legfrisebb adatai szerint ráadásul a covidjárvány kezdete óta nőtt a szakadék a férfiak és a nők foglalkoztatása között:

A felmérésből kiderül, hogy a világjárvánnyal súlyosbított munkakeresési nehézségeket azok vészelik át a leggyorsabban és a legkönnyebben, akik hajlandók tovább- vagy átképezni magukat. Ebben nyújthat segítséget az #énjövőm program, amely a középiskolából és egyetemekről kikerülő kezdő munkavállalók mellett a nők, a gyermekgondozási évekből a munka világába visszatérő szülők és a fogyatékkal élők elhelyezkedését is segíteni hivatott.

Hasonló cikkek a Qubiten:

A nőket és a fiatalokat viselte meg mentálisan leginkább a pandémia

Qubit.hu tudomány 2021. október 6.

A 10 országban, köztük Magyarországon is elvégzett reprezentatív online felmérés szerint az emberek 39 százaléka jelenleg is elégedetlen a stressz szintjével, 37 százalékuk küzd alvászavarral, 30 százalékuk pedig azt állítja, hogy a járvány negatív hatással volt a testalkatára.

Bántalmazás, bizonytalan munkahelyek és egyenlőtlenség az európai nők osztályrésze a pandémia alatt

Qubit.hu gazdaság 2021. március 3.

Az Európai Parlament friss jelentése szerint a járványnak leginkább kitett 49 millió ápoló 76 százaléka nő, de az is kiderül az adatokból, hogy az Európai Unióban hetente körülbelül 50 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében, és ez a szám a korlátozások idején tovább nőtt.

A hazai munkavállalók legalább tizedét rúghatták ki munkahelyéről a Covid-járvány miatt

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2021. november 3.

Miután a munkáltatók immár oltásra kötelezhetik alkalmazottaikat, a Covid-járvány negyedik hulláma ismét kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a hazai munkavállalókat.