A fiatalok és a nők fizetik meg a közel két éve tartó pandémia árát a munkaerőpiacon
Hiába küzd sok szektor munkaerőhiánnyal, a fiatal pályakezdők után mégsem kapkodnak, ráadásul a világjárvány tovább rontotta a 25 évesnél fiatalabbak munkaerőpiaci esélyeit – derül ki a Kantar Hoffmann piackutató cég legfrisebb elemzéséből. A Coca-Cola Magyarország megbízásából végzett kutatásban Eurostat-adatokból dolgoztak, és arra jutottak, hogy tovább bővült azoknak a 15-35 éves korú magyar fiataloknak a tábora, akik sem iskolai rendszerű, sem másmilyen képzésre nem járnak, viszont nem is dolgoznak.
Ez ellentmondani látszik Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tavaly ilyenkor tett kijelentésének, miszerint „Magyarországon a járvány nem vezetett a fiatalok munkanélküliségéhez”. Ráadásul a Kantar Hoffmann kutatási ereményeit a KSH legutóbbi adatai is alátámasztják, ezek szerint ugyanis, bár a munkanélküliség minden korosztályban csökkent az utóbbi hónapokban, a 25 évesnél fiatalabbak között azonban nőtt:
Noha 2010 óta – nem kis részben az egyébként nem kifejezetten jól fizetett közfoglalkoztatásnak köszönhetően – jelentősen csökkent a bejelentett munkanélküliek aránya, a covidjárvány kezdete óta ismét megugrott az álláskeresők száma, és a járvány a KSH-adatok szerint is jól láthatóan a 15-24 éves korosztályt érintette a leginkább negatívan a munkaerőpiacon.
A Kantar Hoffmann az Eurostat-adatok elemzéséből arra jutott, hogy a járvány előtti adatokhoz képest nemcsak azoknak a fiataloknak bővült a köre, akik pályakezdőként nem találnak állást, hanem két új alcsoporttal is gazdagodott a munkakereső fiatalok tábora: állás nélkül maradtak a szolgáltató szektorból kiesettek, valamint a külföldről a járvány miatt hazatérni kényszerülők. Bár a járvány a Kantor Hoffmann kimutatása szerint is a vendéglátóiparban, az árufuvarozásban és szállítmányozásban, valamint a művészeti területeken dolgozókat érintette a legszélsőségesebben, sokan veszítették el az állásaikat az építőiparban és az oktatásban is.
A megoldást leginkább az átképzések jelentik
A hazai munkanélküliek táborát növelik azok a fiatalok, akik külföldre indultak szerencsét próbálni, ám a covidjárvány miatt egyik napról a másikra elvesztették a sok esetben frissen szerzett állásaikat és a körülmények miatt a hazaköltözés mellett döntöttek. A kutatás szerint egyébként ezt a csoportot veszélyezteti a legkevésbé a tartós munkanélküliség, mert amellett, hogy a külföldi tapasztalataikat és nyelvtudásukat jól tudják hasznosítani, általában rugalmasabbak és jobban hozzászoktak az esetleges kudarcokhoz és azok kezeléséhez, mint azok a társaik, akik eleve a hazai piacon próbáltak állást találni.
A legrosszabbul az első munkahelyüket kereső pályakezdő fiatalok jártak: nemcsak a munkatapasztalat hiánya miatt találnak a korábban megszokottnál is nehezebben állást, hanem azért is, mert a járvány alatt sok munkahely megszűnt, illetve számos vállalat leállt a bővítéssel. A Kantar Hoffmann elemzése szerint „az elnyúló munkakeresés, a bezártság és elbizonytalanodás tovább növeli az esélyét annak, hogy motivációt vesztenek. További hátrányt jelenthet, hogy a járvány sok esetben a pályaorientációs és pályaválasztási szolgáltatások működését is korlátozta.”
A pályakezdő fiatalok mellett Magyarországon általában a nők, illetve köztük a GYES-ről a munkaerőpiacra visszaigyekvő kisgyermekes anyák vannak a legnehezebb helyzetben. A KSH legfrisebb adatai szerint ráadásul a covidjárvány kezdete óta nőtt a szakadék a férfiak és a nők foglalkoztatása között:
A felmérésből kiderül, hogy a világjárvánnyal súlyosbított munkakeresési nehézségeket azok vészelik át a leggyorsabban és a legkönnyebben, akik hajlandók tovább- vagy átképezni magukat. Ebben nyújthat segítséget az #énjövőm program, amely a középiskolából és egyetemekről kikerülő kezdő munkavállalók mellett a nők, a gyermekgondozási évekből a munka világába visszatérő szülők és a fogyatékkal élők elhelyezkedését is segíteni hivatott.
Hasonló cikkek a Qubiten: