A nőket és a fiatalokat viselte meg mentálisan leginkább a pandémia
Közel minden második nő tapasztalt szorongásos tüneteket, az irodai dolgozók közel fele levertségről, fáradékonyságról számolt be, a 18 és 24 év közöttiek 49 százaléka pedig egyre kevésbé lelte örömét a mindennapi dolgokban – derült ki a pandémia és a korlátozások mentális és fizikai hatásait 10 országban firtató felméréséből. A Huawei Technologies és az IPSOS által végzett reprezentatív online kutatásban 18-65 év közötti nőket és férfiakat kérdeztek arról, hogy a koronavírus-járvány és az azzal járó korlátozások milyen egészségügyi, mentális és szociális hatással voltak rájuk.
Kiderült, hogy emberek 39 százaléka elégedetlen a stressz szintjével, 37 százalékuk küzd alvászavarral, 30 százalékuk pedig azt állítja, hogy a járvány negatív hatással volt a testalkatára.
A pandémia és a lezárások legrosszabbul a nőket és a legfiatalabbakat érintették. Az előbbiek mintegy 31 százaléka véli úgy, hogy összességében romlott az életminősége a karantén-időszak alatt. A válaszadó nők 41 százaléka szerint szignifikánsan romlott az anyagi helyzete, míg 44 százalékuk megnövekedett stresszről számolt be. A 18-24 év közötti fiatal felnőttek közül minden másodiknak csökkent az érdeklődése a hétköznapi tevékenységek iránt, elvégzésükbe pedig egyre kevésbé lelték örömüket. 46 százalékuk számolt be csökkenő koncentrációkészségről és figyelemzavarról, 39 százalékuknak pedig az önbizalomcsökkenés mellett romlott az önértékelése is.
A közvéleménykutatásban rákérdeztek arra is, hogy a megkérdezettek mit változtatnának életükön. Az alábbi infografika a felmérés magyar vonatkozású eredményeit foglalja össze.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Japánból indult, de a járvány miatt az egész világon terjed a hikikomori
Nem mentális betegség, de nem is egészen normális állapot, hogy sokan önkéntes remeteségbe vonulnak, és ki sem lépnek a lakásukból, legfeljebb a neten tartják a kapcsolatot a külvilággal. A hikikomori a világjárvány alatt sok helyen hétköznapi valósággá vált: az USA-ban a válaszadók csaknem fele a járvány elmúltával is kerülné a társas érintkezést.
A COVID-sztrók ritka, de a COVID-depresszióból még komoly baj lehet
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
Csaknem minden ötödik COVID-betegnél mentális betegséget állapítottak meg a fertőzés után
Oxfordi kutatók amerikai adatokon vizsgálták a koronavírus-fertőzés és a mentális egészség összefüggéseit. Azt találták, hogy a COVID-19-ből kigyógyultak körében hatszor erősebb ez a kapcsolat, mintha más betegségből, például influenzából épültek volna fel.