Bántalmazás, bizonytalan munkahelyek és egyenlőtlenség az európai nők osztályrésze a pandémia alatt
A Covid-19 járvány tovább növelte a nemek közti egyenlőtlenségeket és rontott az erőszaknak kitett nők helyzetén is. Sokan bizonytalan munkahelyeken dolgoznak, vagy nincs egészségbiztosításuk – állítja az Európai Parlament friss közleménye.
Egy évvel a koronavírus járvány kitörése után a pandémia hatása nem csak a társadalomban és gazdaságban, de a nemek közti egyenlőségben is megmutatkozik, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket, 47 millió nőt és lányt a szegénységi küszöb alá szorítva.
Ugyan a nők jogainak érvényesítéséről szóló Pekingi Nyilatkozat elfogadásának tavaly volt a 25. évfordulója, a nemek közötti egyenlőség megteremtéséig még mindig hosszú az út. A nemek közötti egyenlőség mutatója az Európai Unióban (EU) 67,9 százalék volt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) 2018-as adatai szerint és ha a jelenlegi ütemben haladunk, még legalább 60 évre van szükség a teljes egyenlőség eléréshez – fogalmaz a jelentés.
A statisztikák szerint az EU-ban dolgozó, a járványnak leginkább kitett 49 millió ápoló 76 százaléka nő.
A nők felülreprezentáltak a világjárvány alatt változatlanul nyitva tartó, működő munkahelyeken is: a kereskedelemben és a gyermekgondozásban is. Az EU-ban dolgozó pénztárosok 82 százaléka nő, és a háztartási takarítók, valamint otthonápolók 95 százalékát is ők képviselik.
A nők a járvány által leginkább érintett szolgáltató szektorban is felülreprezentáltak, ahol a dolgozók 84 százalékát adják a 15-64 év közötti korosztályban. A pandémia következtében sokak veszítették el állásukat a szektorban. De nem csak a szolgáltató szektorban dolgozó nők helyzete vált nehézzé az utóbbi hónapokban. A karantén hatással volt a gazdaság azon ágazatait is, ahol magas a női foglalkoztatottak száma, ilyenek az óvodák, a titkárságok és a házimunka területe is. Az EU-ban a nők több mint 30 százaléka részmunkaidőben dolgozik és informálisan foglalkoztatják, ami bizonyos mértékben a munkajogok és a szociális védelem, egészségügyi ellátás és egyéb előnyök hiányával jár.
A nők esetében sokkal valószínűbb az is, hogy szabadságot vesznek ki a gyermekek és hozzátartozók gondozása miatt, és a koronavírus miatti korlátozások idején gyakran szimultán dolgoztak távmunkában és gondozták a gyermekeket.
A jelentés szerint az EU-ban hetente körülbelül 50 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében, és ez a szám a korlátozások idején tovább nőtt. Az áldozatoknak ráadásul nehezebbé vált a segítség kérés is. A világjárvány miatti fokozottabb internethasználata növelte a nemi alapú online erőszak megjelenését és a gyermekek, különösen a lányok online szexuális bántalmazását. Számos tagállam új intézkedéseket hozott, a járvány alatti nemi alapú erőszak felszámolásáért.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Alapjaiban rengette meg a munka világát Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a medián órabér az Európai Unióban
A magyar állam évek óta nem közöl adatokat a mediánbérről, de az Eurostatnak is 2018-asok a legfrissebb információi. Ezek szerint csak Romániában és Bulgáriában alacsonyabb a medián órabér, mint nálunk, viszont a románok többre mennek vele.
Egyenlőkre és egyenlőbbekre hasadt az európai munkaerőpiac
A gazdasági válság hatására az országok sorra felszabadították munkaerőpiacaikat a túlzott szabályozás alól. A deregularizáció azonban súlyosabban érintette a periférikus országok kiszolgáltatottabb, amúgy is alacsonyabb keresetű munkavállalóit. A legnagyobb vesztesei ennek a gyerekvállaló nők – derül ki az ETHOS kutatás munkaerőpiacra vonatkozó eredményeiből.