Magyar kutatók őssejtekből növesztett miniagyakkal vizsgálják a neurodegeneratív betegségeket
Az izombénuláshoz és kognitív hanyatláshoz vezető végzetes és gyorsan romló – Stephen Hawkingot már fiatalon kerekes székbe kényszerítő – amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) és a frontotemporális demencia (FTD) olyan neurológiai spektrumbetegségek, amelyek megállítására vagy visszafordítására jelenleg nincsenek kezelések. A terápiák fejlesztését eddig jelentősen hátráltatta a komplex és megbízható humán modellek hiánya, ezek nélkül a kezdeti és a betegség lefolyása során kialakuló patológiai mechanizmusok nehezen vizsgálhatók.
A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén Lakatos András és Szebényi Kornélia korszakalkotó módszert dolgoztak ki a probléma megoldására – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A magyar neurobiológusok a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmányukban számoltak be arról, hogy kutatásukban ALS/FTD-betegek őssejtjeit felhasználva olyan cerebrális organoidnak nevezett „miniagyakat” hoztak létre, amelyekkel modellezhetővé váltak a betegségek.
A módszer lehetővé teszi a korai és egymástól egyértelműen elkülöníthető génexpressziós és proteinhomeosztázis-változások megfigyelését a különböző – a betegség szempontjából releváns – sejtpopulációkban. A kutatóknak ráadásul sikerült bizonyítani azt is, hogy a változások visszafordíthatók.
Az ELKH közleménye szerint Szebényi Kornélia idén novembertől csatlakozott a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Metabolikus Gyógyszer-kölcsönhatások Kutatócsoportjához , ahol az agyi organoid modellekkel a neurotoxicitás és az idegrendszert érintő elváltozásokat vizsgálják majd szoros együttműködésben a Cambridge-i kutatócsoporttal.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
