Királyt vagy királynőt ábrázoló szoborra bukkantak egy oslói ásatáson: a csontból vagy agancsból faragott alak hosszú köpenyt és koronát visel, a karján pedig egy vándorsólyom ül. A szobrocska a tizenharmadik században készült, a régészek még nem tudták megállapítani, hogy kit ábrázol, sőt, azt sem, hogy férfi vagy nő lehet-e. A korona és a sólyom alapján valószínű, hogy az elithez tartozott, ez a sport ugyanis a középkorban úri hobbinak számított. Magából a solymászatból nem derül fény a szobor nemi identitására, ezt ugyanúgy őzhették nők is, mint férfiak.

Az augusztus óta zajló oslói ásatásokon számos érdekes lelet került elő, de mindeddig ez tűnik a legfontosabbnak. A norvég örökségvédelmi intézet (NIKU) közleménye szerint ez a legrégebbi ismert skandináv solymászábrázolás, de Európában is kevés hasonló lelet került elő.

Öreg Haakon

A szobor alja üreges és ellaposodik, ezért a régészek azt feltételezik, hogy a szobrocska eredetileg késnyélként funkcionálhatott. Az sem biztos, hogy a szobor valóban királyt vagy királynőt ábrázol: ugyan koronát visel, de ez a korona némileg különbözik a korabeli norvég királyokon ábrázoltaktól.

A szobrot vagy a szemétre dobhatta, vagy elhagyhatta valaki, ugyanis egy olyan talajrétegben bukkantak rá, ami egykor valami árokféle lehetett, a megtalálója, Ann-Ingeborg Floa Grindhaug először azt hitte, hogy csak egy darab halcsont, amíg meg nem látta rajta a faragást.

Elképzelhető, hogy a szobor vagy késnyél IV. (vagy Öreg) Haakon norvég királyt ábrázolja, akiről közismert volt, hogy lelkes solymász, sőt, diplomáciai célból is foglalkozott a madarak tenyésztésével, és ha különösen meg akart tisztelni egy másik uralkodót, szőrméket és sólymokat ajándékozott neki.

A figura azonosítását némileg nehezíti, hogy a solymászat már Öreg Haakon ideje előtt is népszerű úri sportnak számított, de a szobor kora és az alapján, hogy ennyire egyetlen más norvég uralkodó neve sem forrott össze a madarakkal, valószínűsíti, hogy róla lehet szó. A feltárások folytatódnak, a régészek pedig remélik, hogy a további leletek többet is elárulnak majd az ismeretlen solymászról készült szoborról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?

Dippold Ádám tudomány 2021. augusztus 22.

Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.

Viking sírt talált a ház padlója alatt egy norvég pár

Qubit.hu tudomány 2020. május 30.

A norvég pár szigetelésre készült, amikor a padló alól előkerült egy sötétkék üveggyöngy és egy baltafej. Azóta ásatási terület lett a nappalijuk.

Most már évre pontosan tudjuk, mikor érkeztek meg a vikingek Észak-Amerikába: 1021-ben

Tóth András tudomány 2021. október 21.

Vikingek által hátrahagyott, fából készült tárgyak vizsgálatából kiderült, hogy a skandináv hajósok már Szent István uralkodásának 21. évében megjelentek Új-Fundlandon.