Solymászó királyról készült középkori szobrot találtak Oslóban

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Királyt vagy királynőt ábrázoló szoborra bukkantak egy oslói ásatáson: a csontból vagy agancsból faragott alak hosszú köpenyt és koronát visel, a karján pedig egy vándorsólyom ül. A szobrocska a tizenharmadik században készült, a régészek még nem tudták megállapítani, hogy kit ábrázol, sőt, azt sem, hogy férfi vagy nő lehet-e. A korona és a sólyom alapján valószínű, hogy az elithez tartozott, ez a sport ugyanis a középkorban úri hobbinak számított. Magából a solymászatból nem derül fény a szobor nemi identitására, ezt ugyanúgy őzhették nők is, mint férfiak.

Az augusztus óta zajló oslói ásatásokon számos érdekes lelet került elő, de mindeddig ez tűnik a legfontosabbnak. A norvég örökségvédelmi intézet (NIKU) közleménye szerint ez a legrégebbi ismert skandináv solymászábrázolás, de Európában is kevés hasonló lelet került elő. 

Öreg Haakon

A szobor alja üreges és ellaposodik, ezért a régészek azt feltételezik, hogy a szobrocska eredetileg késnyélként funkcionálhatott. Az sem biztos, hogy a szobor valóban királyt vagy királynőt ábrázol: ugyan koronát visel, de ez a korona némileg különbözik a korabeli norvég királyokon ábrázoltaktól. 

A szobrot vagy a szemétre dobhatta, vagy elhagyhatta valaki, ugyanis egy olyan talajrétegben bukkantak rá, ami egykor valami árokféle lehetett, a megtalálója, Ann-Ingeborg Floa Grindhaug először azt hitte, hogy csak egy darab halcsont, amíg meg nem látta rajta a faragást. 

Elképzelhető, hogy a szobor vagy késnyél IV. (vagy Öreg) Haakon norvég királyt ábrázolja, akiről közismert volt, hogy lelkes solymász, sőt, diplomáciai célból is foglalkozott a madarak tenyésztésével, és ha különösen meg akart tisztelni egy másik uralkodót, szőrméket és sólymokat ajándékozott neki. 

Fénykorában késnyél lehetettFotó: Ann-Ingeborg Floa Grindhaug, Jani Causevic / NIKU

A figura azonosítását némileg nehezíti, hogy a solymászat már Öreg Haakon ideje előtt is népszerű úri sportnak számított, de a szobor kora és az alapján, hogy ennyire egyetlen más norvég uralkodó neve sem forrott össze a madarakkal, valószínűsíti, hogy róla lehet szó. A feltárások folytatódnak, a régészek pedig remélik, hogy a további leletek többet is elárulnak majd az ismeretlen solymászról készült szoborról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: