A bábukat San Isidro legnagyobb piramisának csúcsán helyezték el, de hogy pontosan mit szimbolizáltak és mire használhatták őket, azt csak találgatni lehet.
A protoneolitikum idejéből származó településeket tártak fel régészek, és sok mindent megtudtak az akkori közösségek életéről és hitvilágáról.
A tíz méter hosszú, sűrűn teleírt papirusz valószínűleg egy filozófiai munkát tartalmaz, a kutatók bíznak benne, hogy a röntgenfelvételek, a mesterséges intelligencia és az Oxfordi Egyetem kutatóinak segítségével előbb-utóbb teljes egészében olvashatóvá tudják majd tenni.
A 15 nő maradványát szó szerint ellepő gyöngyök jellemzően az osztrigafélékhez tartozó fajok meszes vázából készültek.
AI-rajzművésztől a laboratóriumi állatokon át a nanovilágig rengeteg témát ölel fel a szeptember 29-30-án megrendezett programsorozat interaktív beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A vaskorban egyedülálló módon karddal és tükörrel együtt temették el azt az időszámításunk előtti első században élt harcost, akinek a nemét emiatt mindeddig nem tudták megállapítani.
A 17. században élt Anne d’Alegre fogait aranyfonalakkal erősítették meg, hogy ne essenek ki a helyükről.
A Mizil közelében autópályaépítés közben felfedezett temetkezési helyről több, mint száz gazdagon díszített tárgy került elő, a fegyverek és ékszerek mellett egy arany halotti maszk és egy aranyozott nyereg maradványai is.
A Kütahya Dumlupınar Egyetem régészei a mai Çavdarhisar területén végeznek ásatásokat, itt találták meg többek között Erósz, Dionüszosz és Héraklész fejét is.
A törökországi Sayburçban a modern falu alatt találták meg az ősi leleteket, amiket egy hajdani közösségi helyiség padjába vésett az alkotó.
A lelet fontos bizonyíték arra is, hogy Grúziában telepedhetett le a mai ember őse, amikor 2 millió évvel ezelőtt Afrikából Európa irányába kezdett vándorolni.
A hangyák egy hegyi hód patkányméretű rokonát és egy kenguru-egér ősét is segítettek kiásni a régészeknek Nebraskában.
A remekmű a neolitikum és a római kor közötti időszakban készülhetett; Széchenyi István fia, Széchenyi Béla adományozta a múzeumnak.
A hét és fél centi hosszú, csontból vagy agancsból készült szobrocska egy koronás alakot ábrázol, aki egy sólymot tart a kezében. A műalkotás a tizenharmadik században készült, ezzel ez a legrégebbi ismert skandináv solymászábrázolás.
A Tel Tsafban előkerült lelet a legrégebbi pecsét, ami mindeddig előkerült Levante déli részén, és arra utal, hogy a falu nyüzsgő cserekereskedelmi központ lehetett hétezer évvel ezelőtt.