A kutyák is észreveszik, ha valami nem a fizika törvényeinek megfelelően viselkedik

Christoph Völter és Ludwig Huber, a Bécsi Egyetem, illetve a Bécsi Orvostudományi Egyetem munkatársai készítettek egy tanulmányt, amely szerint a kutyák felismerik, ha bizonyos objektumok nem a fizika törvényeinek megfelelően viselkednek. A kutatók a Biology Lettersben publikálták a tanulmányt; ebben leírták, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a monitorokat bámuló kísérleti állatokkal.

Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a csecsemőkorú gyerekek és a felnőtt csimpánzok is észreveszik, ha egy-egy objektum viselkedése ellentmond a fizikai törvényeknek – például ha valami felfelé esik, és nem lefelé. Az új tanulmányban a bécsi szerzőpáros bebizonyította, hogy mindezt a kutyák is észlelik.

A kutatók összesen 14 kutyát vontak be a kísérletsorozatba, amiben a kutyáknak egy videót kellett nézniük; az állatok eközben párnázott alátétre támaszthatták az állukat. Erre azért volt szükség, hogy a kutatók a kísérlet során megfigyelhessék a kutyák szemmozgását és pupillatágulását. Az állatokkal kétféle videót nézettek meg:

  • Az első videó egy labdát mutatott, ami egy másik labda felé gurult. Miután az első labda nekiütközött a másodiknak, az első labda megállt, a második pedig az ütközésre reagálva mozgásba lendült. Ezek a mozgások valós fizikai jelenségeket tükröznek.
  • A második videó az elsőhöz hasonló volt, de a mozgó labda megállt, mielőtt ütközött volna a másik labdával. A második labda viszont úgy viselkedett, mintha az első eltalálta volna – vagyis továbbgurult. Mivel az első labda megállt, nem adhatta át a mozgási energiáját és lendületét a másodiknak, de a második úgy viselkedett, mintha megtette volna.
Az (a) verzióban a guruló labda meglöki az állót, mire a guruló labda megáll, az álló pedig gurulni kezd. A (b) verzióban a guruló labda nem éri el az álló labdát, de az álló labda úgy viselkedik, mintha a guruló labda meglökte volna.
photo_camera Az (a) verzióban a guruló labda meglöki az állót, mire a guruló labda megáll, az álló pedig gurulni kezd. A (b) verzióban a guruló labda nem éri el az álló labdát, de az álló labda úgy viselkedik, mintha a guruló labda meglökte volna. Fotó: Biology Letters

A kutatók megvizsgálták az adatokat, amiket a kísérletsorozatban bioszenzorokkal gyűjtöttek be, és megállapították, hogy a második videó jobban lekötötte a kutyák figyelmét: sokkal tovább bámulták kitágult pupillákkal. A kutatók szerint mindkét reakció jellemző volt azokra a kutyákra, amik jobban odafigyeltek a váratlan eseményekre.

A kutyák elbambulásának idősoros reprezentációja.
photo_camera A kutyák elbambulásának idősoros reprezentációja.

A pupillatágulás nemcsak a kutyáknál, hanem más állatoknál, sőt az embereknél is előfordul, ha olyan eseménnyel szembesülnek, ami fokozott vizuális koncentrációt igényel. A tanulmány szerzői szerint a kutatási eredmények azt sugallják, hogy a kutyák éberebbek lettek, és tovább figyeltek, ugyanis valami másra számítottak – talán magyarázatra, ami rávilágíthat, hogy miért gurult el a másik labda.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás