Christoph Völter és Ludwig Huber, a Bécsi Egyetem, illetve a Bécsi Orvostudományi Egyetem munkatársai készítettek egy tanulmányt, amely szerint a kutyák felismerik, ha bizonyos objektumok nem a fizika törvényeinek megfelelően viselkednek. A kutatók a Biology Lettersben publikálták a tanulmányt; ebben leírták, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a monitorokat bámuló kísérleti állatokkal.

Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a csecsemőkorú gyerekek és a felnőtt csimpánzok is észreveszik, ha egy-egy objektum viselkedése ellentmond a fizikai törvényeknek – például ha valami felfelé esik, és nem lefelé. Az új tanulmányban a bécsi szerzőpáros bebizonyította, hogy mindezt a kutyák is észlelik.

A kutatók összesen 14 kutyát vontak be a kísérletsorozatba, amiben a kutyáknak egy videót kellett nézniük; az állatok eközben párnázott alátétre támaszthatták az állukat. Erre azért volt szükség, hogy a kutatók a kísérlet során megfigyelhessék a kutyák szemmozgását és pupillatágulását. Az állatokkal kétféle videót nézettek meg:

• Az első videó egy labdát mutatott, ami egy másik labda felé gurult. Miután az első labda nekiütközött a másodiknak, az első labda megállt, a második pedig az ütközésre reagálva mozgásba lendült. Ezek a mozgások valós fizikai jelenségeket tükröznek.
• A második videó az elsőhöz hasonló volt, de a mozgó labda megállt, mielőtt ütközött volna a másik labdával. A második labda viszont úgy viselkedett, mintha az első eltalálta volna – vagyis továbbgurult. Mivel az első labda megállt, nem adhatta át a mozgási energiáját és lendületét a másodiknak, de a második úgy viselkedett, mintha megtette volna.

A kutatók megvizsgálták az adatokat, amiket a kísérletsorozatban bioszenzorokkal gyűjtöttek be, és megállapították, hogy a második videó jobban lekötötte a kutyák figyelmét: sokkal tovább bámulták kitágult pupillákkal. A kutatók szerint mindkét reakció jellemző volt azokra a kutyákra, amik jobban odafigyeltek a váratlan eseményekre.

A pupillatágulás nemcsak a kutyáknál, hanem más állatoknál, sőt az embereknél is előfordul, ha olyan eseménnyel szembesülnek, ami fokozott vizuális koncentrációt igényel. A tanulmány szerzői szerint a kutatási eredmények azt sugallják, hogy a kutyák éberebbek lettek, és tovább figyeltek, ugyanis valami másra számítottak – talán magyarázatra, ami rávilágíthat, hogy miért gurult el a másik labda.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók az öntudat újabb elemét igazolták kutyáknál

Qubit.hu tudomány 2021. április 13.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.

A farkaskölykök is képesek apportírozni

Dippold Ádám tudomány 2020. január 17.

Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.

Miért etetjük az állatokat?

Dippold Ádám tudomány 2021. június 13.

A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.