A neuromítoszokról szóló tanulmányok szerzőinek szándéka nyilván az, hogy felhívják a figyelmet egy kedvezőtlen jelenségre. Erre nagy szükség van, de a nem megfelelően célzott támadás az oktatás terén elért kevés előrelépést is alááshatja.
A CEU kutatásában megállapították, hogy már az egyéves babák is képesek új és már ismert szavakat valós időben kombinálni.
Az agy a statisztikai tanulás révén figyeli meg a környezetben tapasztalható mintázatokat, rendszerezi őket, majd az így nyert információk alapján prediktív gépezetként igyekszik kikövetkeztetni, mi várható a jövőben. Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportját vezető Németh Dezső kognitív pszichológus és csapata beengedte a Qubit stábját a laboratóriumba, ahol a tanulás és emlékezet agyi folyamatainak forradalmian új részleteit tárják fel.
Egy bécsi kutatópáros szerint a kutyák is megérthetik a fizika alapvető törvényeit, és igen elcsodálkoznak, ha valami nem azoknak megfelelően történik.
Míg évmilliók alatt folyamatosan nőtt az emberfélék agymérete, az elmúlt 50 ezer évben 5 százalékos csökkenést mértek, és a modern embernél még gyorsabb a zsugorodás. Ez az intelligenciára is hatással lehet, és könnyen megfordulhat a 20. században tapasztalt nagy IQ-növekedés.
Az újszülöttek kognitív képességeire jobb hatással van az, ha egy gyereket kilenc különböző apafigura vesz körül, mint az, ha egyetlen, de bántalmazó apával kellene felnőnie.
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
A megismeréstudomány hazai nagyágyúja szerint mások utánzásának képessége egyszerre felelős a hatékony emberi tanulásért és azért, hogy nem nagyon kételkedünk a véleményformálók hitelességében. Az emberiség kognitív fejlődésére jellemző gyors tanulás ára viszont az lehet, hogy csökken a kreativitás.
Hogyan tanul egy csecsemő, miként másolja a viselkedési mintákat, és milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár mindez? A világviszonylatban is figyelemre méltó magyar egyetemi babalaborokban zajló munkáról szólt a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának csütörtöki évadzáró eseménye.
Csütörtök este ismét határtalan a tudás a CEU-n, ahol ezúttal a kisgyermekkori kognitív fejlődés lesz a téma. Előadók: Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, Csibra Gergely és Király Ildikó kognitív pszichológusok.
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.