Amerikai kutatók közel 6 millió galaxis eloszlását térképezték fel 11 milliárd éves távlatban, hogy megnézzék, az általános relativitáselmélet univerzális-e. Úgy tűnik, az.
A Jonathan Oppenheim, a University College London professzora által felvetett magyarázat megszűntetné a relativitás- és a kvantumelmélet összeegyeztethetetlenségét.
A számítógépes szimulációk alapján a Föld tektonikus múltja a magyarázat a 3 millió négyzetkilométer területű anomáliára.
Hiába lapos a Föld, ha a gravitációs erőhatások miatt a középponttól távolodva alig bírunk megállni a lábunkon, és az óceán is hatalmas csepp formájában dudorodik ki a felszínről. Cserti József és Dávid Gyula komolyan vette a komolyan vehetetlent, és izgalmas eredményekre jutott.
A reneszánsz polihisztor jegyzetei között találtak rá olyan kísérletek leírására, amelyekben da Vinci összefüggést talált a gravitáció és a gyorsulás között – Galileit, Newtont és Einsteint is megelőzve.
Kínai kutatók végeztek számításokat annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni egymástól a fekete lyukakat és az elméleti féreglyukakat.
Hiába, hogy a két égitest együttes vonzereje a Földön észlelhető gravitáció egymilliomodát sem éri el, már ez is elég sok ahhoz, hogy minden élő és holt anyag működését, ciklusait és ritmusait befolyásolhassa.
Egy bécsi kutatópáros szerint a kutyák is megérthetik a fizika alapvető törvényeit, és igen elcsodálkoznak, ha valami nem azoknak megfelelően történik.
Egy új kutatás szerint eddig súlyosan túlbecsülte a tudomány a kicsi, de elképesztően sűrű neutroncsillagokon létrejövő hegységek méretét. A magasságuk még a néhány centimétert sem érheti el.
A felerősödött gravitációs erővel járó Hold-ciklus összeadódik a tengerszint szűnni nem akaró emelkedésével, és ez komoly gondokat okoz majd a 2030-as évek közepétől a tengerpartokon. Egy új tanulmány először számolt az árapály-jelenség összes szóba jöhető tényezőjével.
A NASA sok őrültnek tűnő kutatást végez az ISS-en, most épp azt derítették ki, hogyan szövik a hálójukat a pókok a súlytalanság körülményei között. Az első, sikertelen kísérletet szökött pókok és túlszaporodott muslicák árnyékolták be.
A Max Planck Intézet részecskefizikusai a világűr helyett itt a Földön próbálják megtalálni a sötét anyagot, az axionokat magában foglaló különös közeget.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.
Mi történik, ha a lány egy varázslattal elektronjainak egy százalékát átküldi a fiúhoz? Ekkor a lány pozitív, a fiú nagy negatív töltéssel rendelkezik. Mekkora lesz a vonzóerő közöttük?
Közkeletű tévedés, hogy a Föld középpontjában nagyobb a gravitációs erő, mint a felszínén. Ennek épp a fordítottja igaz. Rockenbauer professzor megmutatja, hogy a fizika törvényei alapján mit várhatunk ettől a különös világtól.