Mintegy 48 ezer évvel ezelőtt Ausztráliát súlyos és tartós szárazság sújtotta, a kontinens középső tájairól kezdtek eltűnni a hatalmas kiterjedésű tavak és erdőségek, a területek sivataggá változtak. A mára eltűnt ausztrál megafauna tagjai, köztük a 2 méteres magasságú, 200 kilogrammnál is nagyobb testtömegű Genyornis newtoni néven ismert futómadaraknak korábban nem tapasztalt környezeti változásokhoz kellett, illetve kellett volna alkalmazkodniuk. A paleontológusok eddig úgy tartották, hogy a nagy testű állatok kipusztulásának oka a megváltozott klíma volt.

Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói nemrégiben olyan fosszíliákat találtak az Adelaide-től 600 kilométerre északkeletre fekvő Callabonna-tó kiszáradt medrében, amelyek árnyalják a megafauna vesztéről szóló elméletet. A Conversationben ismertetett eredményeik szerint az óriás futómadarak nem csak azért tűntek el a kontinensről mintegy 45 ezer évvel ezelőtt, mert a hirtelen megváltozott klíma miatt nem volt mivel táplálkozniuk.

A kutatók ugyanis az előkerült csontmaradványok vizsgálata során kóros elváltozásokra figyeltek fel. Ráadásul nem csupán néhány példánynál mutatták ki az elsősorban a lábszerkezetet deformáló csontvelőgyulladás nyomait. Az abnormális kinövések és a szerkezeti szilárdságot negatívan befolyásoló üregesedések az előkerült példányok 11 százalékánál voltak kimutathatók.

A kutatók a ma is élő madarakon végzett vizsgálatok alapján úgy vélik, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek olyan negatív élettani hatásokkal jártak, amelyek hajlamosították az efféle életveszélyes betegségekre a Genyornis newtoni-t. Így az elhúzódó szárazság és a magas betegségarány együttesen járultak hozzá a faj kihalásához.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

5000 éve még javában dübörögtek a gyapjas mamutok Észak-Amerikában

Vajna Tamás tudomány 2021. december 22.

A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.

A mostaninál nagyobb is volt már az emberi agy térfogata

Qubit.hu tudomány 2021. március 2.

Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

Tóth András tudomány 2019. november 21.

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.