Elhunyt Thomas Lovejoy, amerikai ökológus-biológus, a biológiai sokféleség fogalmának megalkotója – jelentette be még december 25-én a George Mason Egyetem, amelynek a tudós egészen 80 éves korában bekövetkezett haláláig professzora volt.

A brit Guardian gyászhíre szerint a biodiverzitás keresztapjaként is emlegetett Lovejoy 1971-ben a patinás National Geographic Society ösztöndíját elnyerve kezdte kutatni az Amazonas-medencéjének esőerdeiben élő madárvilágot. A pusztuló természeti környezet és a sokféleség csökkenése közötti összefüggést felismerve az 1970-es évek második felétől egyre többször hívta fel a figyelmet a trópusi ökoszisztémák, később pedig az erdők, valamint az őshonos flóra és fauna védelmére.

Lovejoy kezdeményezésére jött létre a brazíliai állami tudományos szervezetekkel közösen Erdőrészek Biológiai Dinamikája (Biological Dynamics of Forest Fragments) néven alapított Amazonas Biodiverzitás Központ 1979-ben. Az ökológus-biológus a kutatás és a tanítás mellett a Világbank és a Smithsonian Intézet, továbbá több amerikai elnök ökológiai tanácsadója is volt.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Az erdőirtások szinte biztosan kipusztítják a hárpiát, a Föld legnagyobb ragadozó madarát

Vajna Tamás tudomány 2021. július 1.

A tagolt erdőfoltok nem képesek megfelelő mennyiségű zsákmánnyal ellátni a ragadozókat. A terepi felmérése szerint a deforesztáció vészesen csökkentette a hárpia zsákmányállatainak állományát, a fákkal együtt a lombkorona szintben élő majmok és lajhárok is eltűntek.

Csak a Föld három százalékán maradt érintetlen vadon

Dippold Ádám tudomány 2021. április 16.

Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Vajna Tamás tudomány 2019. november 20.

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.