Mindössze ötven év alatt 73 százalékkal csökkent a vadon élő állatok száma
10.10.
A WWF jelentése lesújtó képet fest arról, hogy mit tesz a Földdel és annak élővilágával az ember.
biológiai sokféleség
Hatezer évvel élték túl szárazföldi társaikat, majd eltűntek a Wrangel-szigetek mamutjai, de nem a genomjuk miatt
06.28.
Pusztulásukat egy véletlen esmény okozhatta, ám, hogy az mi volt, még nem világos. Csak az biztos, hogy nem genetikai okok következtében halt ki villámgyorsan az utolsó gyapjas mamut populáció.
Az inváziós fajok több mint 400 milliárd dollár kárt okoznak évente a világon
2023.10.09.
Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó kormányközi platformja szerint több mint 3500 növény- és állatfaj vált veszélyesen invazívvá az emberi tevékenység hatására.
Az emberiség 17-szer nehezebb, mint az összes vadon élő emlős együtt
2023.03.20.
Az izraeli Weizmann Intézet kutatói szerint az arányok egyértelműen megmutatják, hogy mekkora mértékben és milyen sebességgel pusztul az élővilág az emberi tevékenység hatására.
2030-ig megállítanák a biológiai sokféleség csökkenését
2022.12.09.
Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője szerint ez az utolsó esély, hogy az emberiség visszafordítsa a természet pusztulását.
WWF: A bolygó élővilága 69, az édesvizeké 83 százalékkal csökkent
2022.10.13.
Kijött a WWF kétévente frissülő biodiverzitás-jelentése: a biológiai sokféleség az utóbbi két évben sem javult.
A világtengerek 30 százaléka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét
2022.08.15.
Az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó nemzetközi vizek ökoszisztémáinak védelméről ugyan már bő évtizede folynak egyeztetések, de érdemi lépésre csak azután lehet számítani, hogy az ENSZ főtitkára júniusban óceáni veszélyhelyzetet hirdetett.
Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása
2022.02.23.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
Elhunyt a biológiai sokféleség fogalmát megalkotó amerikai ökológus
2021.12.28.
Thomas Lovejoy az 1970-es évektől kutatta az Amazonas-medencéjének élővilágát és az elsők között hívta fel a figyelmet a biodiverzitás rohamos csökkenése és a környezetpusztítás, illetve az antropogén eredetű felmelegedés közötti összefüggésekre.
A biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás egymást erősítik, figyelmeztetnek az európai akadémiák
2021.10.13.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése szerint az élővilág anélkül is folyamatosan pusztul, hogy az emberiség átlépné a konferenciákon kitűzött kibocsátási küszöbértékeket. Ezért minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást.
Kaszára, magyar!
2021.07.12.
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
Kísérletben bizonyították, hogy a természet közelében felnövő gyerekeknek erősebb az immunrendszere
2020.10.29.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
David Attenborough eddigi legszemélyesebb filmjében kínál megoldást a bolygó megmentésére
2020.10.07.
Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.
Magyar kutatók: a szárazföld meghódításával fejlődött ki az utódgondozás
2020.07.06.
A változatos szárazföldi élőhelyeket benépesítő békák fészket építenek, őrzik a petéket, szállítják az ebihalakat. A viselkedés mozgatórugójára az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói találtak magyarázatokat.
A gombáknak jelentősebb a szerepe a biodiverzitásban, mint eddig gondolták
2020.06.29.
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.