Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése szerint az élővilág anélkül is folyamatosan pusztul, hogy az emberiség átlépné a konferenciákon kitűzött kibocsátási küszöbértékeket. Ezért minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást.
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.
A változatos szárazföldi élőhelyeket benépesítő békák fészket építenek, őrzik a petéket, szállítják az ebihalakat. A viselkedés mozgatórugójára az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói találtak magyarázatokat.
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
A luxushatásnak nevezett ökológiai mintázat leginkább a száraz területeken fekvő városokban jelentkezik.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
Az április 22-i Föld napján a mezőgazdaság és a természetvédelem hatékony együttműködését szorgalmazza az első számú magyar agrárképzési intézmény.
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el, és a korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető negatív tendencia mára elérte Magyarországot is. Minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkot egy ökoszisztémát, annál kiszolgáltatottabb az ember is.
Magyarországot sem kerülik el a biodiverzitást érintő problémák: az agrártájakhoz kötődő ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai zuhanórepülésbe kezdtek, a beporzó rovarok számának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást is veszélyeztethetik.
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
Újabb fajjal bővült a lemurok családja. A Madagaszkár biológiai sokféleségét monitorozó, 2006 óta immár 24 fajt felfedező nemzetközi kutatócsoport genetikai jellemzőik alapján kategorizálta a makikat.
A veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, élőhelyeik fenntartása évi 76 milliárd dollárból megoldható lenne, de a globális nemzeti parki hálózat ennek az összegnek a tizedéből működik. Pedig a szükséges összeg eltörpül amellett, hogy a védett természet mennyivel járul hozzá a Föld költségvetéséhez.