Az MIT kutatói repülő csészealjat küldenének a Holdra és a kincsekben gazdag aszteroidákra
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói egy könnyű szerkezetű, repülő csészaljra emlékeztető rovert fejlesztettek ki, amely levegőtől mentes bolygók és kisbolygók, de akár a Hold felszínét is képes lebegve bejárni.
Az eszközt a Napnak és az azt körülvevő plazmának való közvetlen kitettség miatt kialakuló elektromos mező hajtaná – ez a sugárzás légkör hiányában olyan töltést hoz létre, amely képes több mint egy méterrel a Hold felszíne fölött lebegtetni a port, így ezt az energiát hasznosítani lehet. A rover egy Mylar nevű anyagból készülne, amely természetes módon képes megtartani ezt a töltést, amikor napsugárzás éri. Az apró ionnyalábok nemcsak a jármű feltöltéséről, hanem a felszíni töltés növelésével a gravitáció ellensúlyozásáról is gondoskodnak.
„Egy lebegő rovernél nem kell aggódni a kerekek vagy a mozgó alkatrészek miatt. Egy kisbolygó felszíne teljesen egyenetlen is lehet, és ha van egy vezérelt lebegtető mechanizmus, akkor olyan durva terepen is át lehet menni, amit másképp nagyon nehéz lenne feltárni” – mondta Paulo Lozani, az MIT repülőmérnöke.
Az ionhajtóművek fúvókáit már korábban is használták műholdak űrbeli meghajtásához – ezek üzemanyaga olyan sóolvadék, amit elektromos töltés hatására sugárként lövell ki magából az eszköz. A töltés így átkerül az alatta lévő felszínre, hogy kiegészítse annak saját, természetes töltését. A matematikai modellek alapján az ötlet működőképes, és a módszerrel elegendő tolóerőt lehetne biztosítani ahhoz, hogy a rover felemelkedjen a felszínről.
„Ez a fajta ionos kialakítás nagyon kevés energiát használ fel nagyon nagy feszültség előállításához. A szükséges energia olyan kicsi, hogy szinte ingyen kivitelezhető” – mondta Lozano. A NASA szerint ezt a technikát a japán Hajabusza–2 misszióhoz hasonlóan lehetne felhasználni, annak során ugyanis szintén kis rovereket telepítettek a Ryugu kisbolygó felszínére elvégezni a munkát.
Így nemcsak a Hold egyenetlenebb felszínű területeit, de akár az olyan nagyobb aszteroidákat is fel lehetne térképezni, mint amilyen a 16 Psyche nevű kisbolygó, amelyről 2019-ben kiderült, hogy akár 700 trillió dollárt érő arany-, platina- és más nemesfémkészlettel rendelkezhet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
