700 trillió dollárnyi nemesfémet rejt a kisbolygó, ami bedöntheti a világgazdaságot

Százhetven évvel az után, hogy Annibale de Gasparis, a nápolyi csillagász felfedezte a 16 Psyche nevű aszteroidát, vagyis kisbolygót, a NASA szondát küld a Mars és a Jupiter pályája között keringő különös égitestre. A 200 kilométer átmérőjű Psyche (a 16-os szám a kisbolygók rendszerezése miatt szerepel a nevében) felé 2022-ben indul az amerikai űrhivatal szondája, és miután 2023-ban elhalad a Mars előtt, 2026-ban érkezhet meg a kisbolygó pályájára, ahonnan a tervek szerint 21 hónapon keresztül térképezi majd fel a Psyche tulajdonságait.

De miért ennyire érdekes ez a viszonylag távoli kisbolygó a több százezer ismert aszteroida közül? A NASA szerint a Psyche egy korai bolygó visszamaradt magja lehet, amely a megszokott kőzet- vagy jégalapú kisbolygókkal ellentétben fémekből, főként nikkelből és vasból áll – ilyen égitest közelébe még sosem jutott el az emberiség.

A vas és a nikkel persze még nem lenne elég ahhoz, hogy a komoly űrmániásokon kívül bárkit is érdekeljen egy újabb aszteroida: a csillagászok szerint olyan nemesfémekből is töménytelen mennyiséget rejteget a Psyche, mint az arany vagy a platina, és becslések szerint összesen 700 trillió dollár értékű nyersanyagot lehetne róla lebányászni.

Vagy számokkal: 700 000 000 000 000 000 000 dollárnyit.

A 16 Psyche illusztrációjaFotó: Maxar/ASU/P. Rubin/NASA/JPL-Caltech

Akkor mindenki meggazdagodik belőle?

Bár jól hangzik, hogy a Psyche fémkészletének értékét a Föld teljes lakosságára elosztva fejenként 91 milliárd dollárral lenne gazdagabb a világon élő összes ember, az aszteroidákon bányászható nagy mennyiségű arany lehetősége gyakorlatilag elértéktelenítené a világgazdaság alapját adó nemesfémet. Az egyes országok GDP-jének összesítéséből számolt éves bruttó világtermék (GWP) a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 84,84 billió dollár volt 2018-ban, vagyis ha a becslések igaznak bizonyulnak, a Hold egy tizenhatodának megfelelő méretű Psyche több mint nyolcmilliószorosát éri a Föld teljes gazdaságának.

Persze nem mindenki hiszi el a vad becsléseket. Peter Schiff, az Euro Pacific Capital nevű brókercég vezérigazgatója például a következőt posztolta Twitteren: „Az arany aszteroida létezése álhír-- egy hazugság, amit a Bitcoin felpumpálása miatt terjesztenek. A 16 Psyche egy ritka, fém aszteroida, a Föld magjához hasonló felépítéssel. Majdnem teljesen vas-nikkel ötvözetből áll, kevés van rajta más fémekből, például valószínűleg aranyból is.”

A bitcoinisták ezzel szemben egyből elteltek reménnyel, ugyanis az arany elértéktelenedése bizonyíthatná, hogy a kriptovaluták biztonságosabbak és értéktartóbbak a fizikai eszközöknél. A NewsBTC szerint „egy ilyen esemény után a Bitcoin értéke jelentősen megugrana, és jól hangsúlyozná a digitális ritkaság erényét, az arany elméleti ritkaságával szemben.”

Valójában ennyit látunk a kisbolygóból – az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei teleszkópja, a Nagyon Nagy Távcső (VLT) képei a 16 Psyche különböző állásairólFotó:  ESO/LAM

Azt, hogy tényleg bedöntheti-e a világgazdaságot a kisbolygó, vagy hogy rég áhított hatalomhoz juttatja-e a kriptopénzeket, csak egyféleképpen tudhatjuk meg: ha egyszer beindul nagyban az űrbányászat.

Hej, ha nyílik a tárna

„Az űrbányászat menetrendje egyelőre egy millió dolláros kérdés. Véleményem szerint nagyjából 25 évre vagyunk az elméleti megvalósítástól, és 50 évre a kereskedelmi indulástól. De nagyon sok a bizonytalanság. Egyelőre nem tűnik túl gazdaságosnak a dolog, de mi van akkor, ha bizonyos anyagokból kezd kifutni a Föld, és tízszeres lesz az értékük?” – mondta 2018 elején a Királyi Csillagászati Társaság elnöke, John Zarnecki. „De ha úgy vesszük, az aszteroidabányászat már elkezdődött, a japánok már hoztak haza néhány grammnyi anyagot. A Földön ritka elemek lesznek a legkelendőbbek, például a mikroelektronikához és a mobiltelefon-gyártáshoz szükséges fémek.”

Miközben a tudományos világ már az űraranyláz veszélyein elmélkedik, az érintett magáncégek vérszemet kaptak a végtelen erőforrások hallatára. A kanadai Euro Sun Mining vezérigazgatója, Scott Moore szerint „az aranybányászat titánjai több százat uralnak a Föld legjobban termelő bányáiból, de az a 4-5 millió uncia arany, amit kitermelnek, meg sem közelíti azt a mennyiséget, ami az űrben vár ránk.”

Az egymás után alakuló amerikai magáncégek űrbányászatát a Barack Obama által 2015 novemberében aláírt új űrtörvény tette lehetővé, amelynek negyedik cikkelye feljogosítja „az amerikai polgárokat, beleértve a kereskedelmi entitásokat” arra, hogy a világűrből származó erőforrásokat birtokolhassanak. A legnagyobb bányászvállalatok között találjuk a kaliforniai Deep Space Industries nevű céget, a luxemburgi Kleos Space-t és a Planetary Resources nevű vállalatot is, amelynek alapító befektetői között Larry Page és Richard Branson neve is feltűnik.

A NASA művészeti versenyének egyik nevezettje, a hidegháborús propagandaplakátok stílusában elképzelt Psyche-poszterFotó: NASA / Psyche / Andrew Downie

„Nem lehet úgy gondolni az űrbányászatra, mint valami, ami majd 25-50 év múlva jön el. Üzleti szempontból már most létezik, és ennek az aszteroidaöv csak egy része, a teljes globális űrpiac már most több százmilliárd dollárt ér” – mondta Moore. És valóban, a Morgan Stanley becslése szerint a globális űrpiac a befektetéseknek köszönhetően ma 350 milliárd dollárra rúg, ez 2040-re viszont már 2,7 billióra emelkedik.

A NASA felméri a terepet, mielőtt elindulnak a bányászok

A NASA Psyche-programjában partnerként részt vevő Arizonai Állami Egyetem (ASU) kutatói egyelőre azt remélik, hogy a potenciális bolygómag vizsgálatával pontosabb képet kapnak a Naprendszer távoli múltjáról, amikor a protoplanetáris ütközések révén létrejött a Föld, és egyben megsemmisültek olyan Föld-típusú bolygók, amelyek maradványai ma a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben keringenek.

A szonda főbb műszerei között található egy magnetométer, amely a kisbolygó megmaradt mágneses mezejét hivatott elemezni; egy multispektrális képalkotó eszköz az aszteroida összetételének nagy felbontású vizsgálatára; egy gamma- és egy neutron-spektrométer az elemi összetétel vizsgálatára; valamint egy X-sávú gravitációsmező-vizsgáló szerkezet.

A Psyche-szonda illusztrációjaForrás: NASA/JPL-Caltech/Arizona State Univ./Space Systems Loral/Peter Rubin

A Psyche-misszió következő, D fázisa 2021 elején kezdődik, amikor elindul a szonda végső változatának gyártása és tesztelése, majd 2022 elején tervezik útjára indítani az eszközt a floridai Kennedy Űrközpontból. A küldetés végső, E jelzésű fázisa akkor kezdődik, amint a szonda kilép a világűrbe, és a remények szerint onnantól fontos adatokat küld majd a mély űrbeli utazásáról, míg 2026 elején eléri a kisbolygót.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: