700 trillió dollárnyi nemesfémet rejt a kisbolygó, ami bedöntheti a világgazdaságot

Százhetven évvel az után, hogy Annibale de Gasparis, a nápolyi csillagász felfedezte a 16 Psyche nevű aszteroidát, vagyis kisbolygót, a NASA szondát küld a Mars és a Jupiter pályája között keringő különös égitestre. A 200 kilométer átmérőjű Psyche (a 16-os szám a kisbolygók rendszerezése miatt szerepel a nevében) felé 2022-ben indul az amerikai űrhivatal szondája, és miután 2023-ban elhalad a Mars előtt, 2026-ban érkezhet meg a kisbolygó pályájára, ahonnan a tervek szerint 21 hónapon keresztül térképezi majd fel a Psyche tulajdonságait.

De miért ennyire érdekes ez a viszonylag távoli kisbolygó a több százezer ismert aszteroida közül? A NASA szerint a Psyche egy korai bolygó visszamaradt magja lehet, amely a megszokott kőzet- vagy jégalapú kisbolygókkal ellentétben fémekből, főként nikkelből és vasból áll – ilyen égitest közelébe még sosem jutott el az emberiség.

A vas és a nikkel persze még nem lenne elég ahhoz, hogy a komoly űrmániásokon kívül bárkit is érdekeljen egy újabb aszteroida: a csillagászok szerint olyan nemesfémekből is töménytelen mennyiséget rejteget a Psyche, mint az arany vagy a platina, és becslések szerint összesen 700 trillió dollár értékű nyersanyagot lehetne róla lebányászni.

Vagy számokkal: 700 000 000 000 000 000 000 dollárnyit.

A 16 Psyche illusztrációjaFotó: Maxar/ASU/P. Rubin/NASA/JPL-Caltech

Akkor mindenki meggazdagodik belőle?

Bár jól hangzik, hogy a Psyche fémkészletének értékét a Föld teljes lakosságára elosztva fejenként 91 milliárd dollárral lenne gazdagabb a világon élő összes ember, az aszteroidákon bányászható nagy mennyiségű arany lehetősége gyakorlatilag elértéktelenítené a világgazdaság alapját adó nemesfémet. Az egyes országok GDP-jének összesítéséből számolt éves bruttó világtermék (GWP) a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 84,84 billió dollár volt 2018-ban, vagyis ha a becslések igaznak bizonyulnak, a Hold egy tizenhatodának megfelelő méretű Psyche több mint nyolcmilliószorosát éri a Föld teljes gazdaságának.

Persze nem mindenki hiszi el a vad becsléseket. Peter Schiff, az Euro Pacific Capital nevű brókercég vezérigazgatója például a következőt posztolta Twitteren: „Az arany aszteroida létezése álhír-- egy hazugság, amit a Bitcoin felpumpálása miatt terjesztenek. A 16 Psyche egy ritka, fém aszteroida, a Föld magjához hasonló felépítéssel. Majdnem teljesen vas-nikkel ötvözetből áll, kevés van rajta más fémekből, például valószínűleg aranyból is.”

A bitcoinisták ezzel szemben egyből elteltek reménnyel, ugyanis az arany elértéktelenedése bizonyíthatná, hogy a kriptovaluták biztonságosabbak és értéktartóbbak a fizikai eszközöknél. A NewsBTC szerint „egy ilyen esemény után a Bitcoin értéke jelentősen megugrana, és jól hangsúlyozná a digitális ritkaság erényét, az arany elméleti ritkaságával szemben.”

Valójában ennyit látunk a kisbolygóból – az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei teleszkópja, a Nagyon Nagy Távcső (VLT) képei a 16 Psyche különböző állásairólFotó:  ESO/LAM

Azt, hogy tényleg bedöntheti-e a világgazdaságot a kisbolygó, vagy hogy rég áhított hatalomhoz juttatja-e a kriptopénzeket, csak egyféleképpen tudhatjuk meg: ha egyszer beindul nagyban az űrbányászat.

Hej, ha nyílik a tárna

„Az űrbányászat menetrendje egyelőre egy millió dolláros kérdés. Véleményem szerint nagyjából 25 évre vagyunk az elméleti megvalósítástól, és 50 évre a kereskedelmi indulástól. De nagyon sok a bizonytalanság. Egyelőre nem tűnik túl gazdaságosnak a dolog, de mi van akkor, ha bizonyos anyagokból kezd kifutni a Föld, és tízszeres lesz az értékük?” – mondta 2018 elején a Királyi Csillagászati Társaság elnöke, John Zarnecki. „De ha úgy vesszük, az aszteroidabányászat már elkezdődött, a japánok már hoztak haza néhány grammnyi anyagot. A Földön ritka elemek lesznek a legkelendőbbek, például a mikroelektronikához és a mobiltelefon-gyártáshoz szükséges fémek.”

Miközben a tudományos világ már az űraranyláz veszélyein elmélkedik, az érintett magáncégek vérszemet kaptak a végtelen erőforrások hallatára. A kanadai Euro Sun Mining vezérigazgatója, Scott Moore szerint „az aranybányászat titánjai több százat uralnak a Föld legjobban termelő bányáiból, de az a 4-5 millió uncia arany, amit kitermelnek, meg sem közelíti azt a mennyiséget, ami az űrben vár ránk.”

Az egymás után alakuló amerikai magáncégek űrbányászatát a Barack Obama által 2015 novemberében aláírt új űrtörvény tette lehetővé, amelynek negyedik cikkelye feljogosítja „az amerikai polgárokat, beleértve a kereskedelmi entitásokat” arra, hogy a világűrből származó erőforrásokat birtokolhassanak. A legnagyobb bányászvállalatok között találjuk a kaliforniai Deep Space Industries nevű céget, a luxemburgi Kleos Space-t és a Planetary Resources nevű vállalatot is, amelynek alapító befektetői között Larry Page és Richard Branson neve is feltűnik.

A NASA művészeti versenyének egyik nevezettje, a hidegháborús propagandaplakátok stílusában elképzelt Psyche-poszterFotó: NASA / Psyche / Andrew Downie

„Nem lehet úgy gondolni az űrbányászatra, mint valami, ami majd 25-50 év múlva jön el. Üzleti szempontból már most létezik, és ennek az aszteroidaöv csak egy része, a teljes globális űrpiac már most több százmilliárd dollárt ér” – mondta Moore. És valóban, a Morgan Stanley becslése szerint a globális űrpiac a befektetéseknek köszönhetően ma 350 milliárd dollárra rúg, ez 2040-re viszont már 2,7 billióra emelkedik.

A NASA felméri a terepet, mielőtt elindulnak a bányászok

A NASA Psyche-programjában partnerként részt vevő Arizonai Állami Egyetem (ASU) kutatói egyelőre azt remélik, hogy a potenciális bolygómag vizsgálatával pontosabb képet kapnak a Naprendszer távoli múltjáról, amikor a protoplanetáris ütközések révén létrejött a Föld, és egyben megsemmisültek olyan Föld-típusú bolygók, amelyek maradványai ma a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben keringenek.

A szonda főbb műszerei között található egy magnetométer, amely a kisbolygó megmaradt mágneses mezejét hivatott elemezni; egy multispektrális képalkotó eszköz az aszteroida összetételének nagy felbontású vizsgálatára; egy gamma- és egy neutron-spektrométer az elemi összetétel vizsgálatára; valamint egy X-sávú gravitációsmező-vizsgáló szerkezet.

A Psyche-szonda illusztrációjaForrás: NASA/JPL-Caltech/Arizona State Univ./Space Systems Loral/Peter Rubin

A Psyche-misszió következő, D fázisa 2021 elején kezdődik, amikor elindul a szonda végső változatának gyártása és tesztelése, majd 2022 elején tervezik útjára indítani az eszközt a floridai Kennedy Űrközpontból. A küldetés végső, E jelzésű fázisa akkor kezdődik, amint a szonda kilép a világűrbe, és a remények szerint onnantól fontos adatokat küld majd a mély űrbeli utazásáról, míg 2026 elején eléri a kisbolygót.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.