A kémiai környezetterhelés visszafordíthatatlan következményeire figyelmeztet egy átfogó nemzetközi kutatás
A világszerte használt mintegy 350 ezer különféle kémiai anyag többségét sohasem vizsgálták meg abból a szempontból, hogy a környezetbe jutva milyen hatással vannak az élővilágra – derül ki az Environmental Science & Technology folyóiratban kedden, január 18-án megjelent tanulmányból. A brit, dán, kanadai és svéd kutatók által jegyzett jelentés szerint ez azért is probléma, mert az ilyen vegyületek előállítása gyorsabban, kibocsátásuk pedig jelentősebb mértékben történik, mint ahogy azt a környezetvédelmi hatóságok nyomon követhetnék. A kutatók szerint az eltérés több nagyságrend is lehet.
A kutatást ismertető Guardian a tanulmány szerzői mellett a téma több, nemzetközileg elismert szakértőjét is megszólaltatta. A kutatók véleménye egyöntetű: a kémiai környezetterhelés növekedése azért igazán alattomos, mert ha az egyes vegyi anyagok közvetlen mérgező hatását nehéz is kimutatni, összeadódva már egyáltalán nem jelentéktelen a toxicitásuk.
Problémát jelent annak meghatározása is, hogy a kémiai környezetszennyezés ökológiai következményei a visszafordítható vagy a már visszafordíthatatlan kategóriába tartoznak-e. A kutatók szerint elsősorban azért, mert az emberiség által előállított különféle vegy- és gyógyszerek, gyom- és rovarirtók, műtrágyák, szilárd, folyékony és légnemű kemikáliák esetében nem lehet megállapítani egy olyan korábbi kiindulási állapotot, mint a légköri szén-dioxidnál az iparosodás előtti koncentrációt.
A műanyagválság leküzdését csak a nemzetközi szerződések kontrolljával megvalósíthatónak tartó környezetvédőkhöz hasonlóan a tanulmány szerzői is úgy vélik, hogy erősebb szabályozásra van szükség. A kutatók ezért azt javasolják, hogy a vegyi anyagok gyártására és kibocsátására fix, nemzetközi egyezményben rögzített, és folyamatosan ellenőrzött és számon kért felső határértéket kell megállapítani. Ugyanúgy, ahogy szén-dioxidról szóló megállapodásoknál, ahol az egyértelmű cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, végül megszüntetése.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A vízi élővilág 95 százaléka elpusztult Kamcsatkánál, miután mérgező anyag szivárgott a tengerbe
Minden bizonnyal egy őrizetlen szovjet vegyianyag-tárolóból került a színtelen méreg a tengerbe. Fóka- és poliptetemekkel teli partok, égő szemű szörfösök, valamint néhány túlélő hal és rák jellemzi a katasztrófát.
A hajók a tengerbe ürítik a mérgeket, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak a légkörbe
Január 1-jétől érvényesek az új légszennyezési normák a tengeri hajózásban. A hajótársaságok úgy készültek fel, hogy tömegesen vásároltak gáztisztító berendezéseket. Ezek azonban visszaengedik a tengerbe a szennyező anyagokkal dúsított vizet, ami az élővilág mellett az emberre is veszélyes lehet – derült ki egy ENSZ-szervezet belső jelentéséből.
Alig maradt érintetlen tengerfelület a Földön, de ami maradt, lassan azt is beszennyezzük
A bolygó 70 százalékát óceán borítja, de ezeknek a vizeknek mostanra már csak a 13 százaléka tiszta, a többit beszennyezte az emberi tevékenység, a műanyag szemét, az olajfúrás vagy a halászat.
