Séta közben jóval hatékonyabban végzünk el bonyolult feladatokat, mint ülve

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Hogy az agy egyszerre több feladatot képes ellátni, az kétségtelen; még senki sem fulladt meg azért, mert közben mondjuk rajzolnia kellett. Ugyanakkor több kutatás állítja, hogy a multitasking, vagyis a több feladat egyidejű elvégzése nem tartozik az agy erősségei közé.

A multitasking hatékonyságát az is befolyásolja, hogy egyszerre milyen komplexitású tevékenységeket végzünk – állapították meg a Rochesteri Egyetem Del Monte Idegtudományi Intézetének kutatói, akik egy új tanulmányban kimutatták, hogy az egészséges emberi agy járás közben többféle feladatot végezhet anélkül, hogy a tevékenység végrehajtásának hatékonysága csorbát szenvedne.

„… a kutatás bebizonyította, hogy az agyunk rugalmasan működik, és további terheléseket is felvállalhat. Az eredményeink megmutatták, hogy a résztvevők sétálási mintázata javult, miközben  a sétával egy időben kognitív feladatokat hajtottak végre. Mindez arra utal, hogy a sétánkra jó hatással van az, ha a feladatot séta közben hajtjuk végre, mintha csak sétálnánk, és közben nem csinálnánk semmit.”

idézte a Medicalxpress David Richardsont, az egyetem munkatársát, a Neuroimage folyóiratban megjelent cikk szerzőjét.

A kísérlethez a kutatók a Del Monte Intézet saját képalkotó berendezését, a Mobile Brain/Body Imaging (hordozható agy/test képalkotó, röviden MoBi) nevű rendszert használták, ami a virtuális valóság (VR), a digitális mozgásrögzítés (motion capture) és az agyi képalkotás technológiáit elegyíti. A kísérlet résztvevői futószalagon sétáltak, vagy az asztalokon található objektumokkal szöszmötöltek; eközben 16 nagy sebességű kamerával milliméteres pontossággal rögzítették minden mozdulatukat. A kutatók nemcsak a résztvevők fizikai tevékenységét, hanem az agyi aktivitásukat is megfigyelték.

A MoBi végig rögzítette a résztvevők agytevékenységét, miközben a futószalagon sétálva különböző elvégzendő feladatok között kellett váltogatniuk. Az agyi aktivitásban nem mutatkozott különbség, ha az önkéntesek ülve dolgoztak, de a kutatók azt vették észre, hogy minél bonyolultabb volt az elvégzendő feladat, annál nagyobb neuro-fiziológiai különbség volt észlelhető az ülve és sétálva végzett cselekvés hatékonysága között. Mindez arra utal – vélik a kutatók –, hogy az egészséges agytól elvárható ilyen fokú rugalmasság, a végrehajtás hatékonyságát pedig az befolyásolja, hogy mennyire komplex az elvégzendő feladat.

„A MoBival alaposabban megérthettük, hogy az agyunk minként funkcionál a mindennapi életben. Ha megnézzük az arra vonatkozó eredményeket, hogy a fiatal, életerős agy miként válthat az elvégzésre váró feladatok között, jobban megérthetjük, hogy mi történik az agyban olyan neuro-degeneratív betegségek kialakulása során, mint például az Alzheimer-kór.”

– mondta a tanulmányt vezető Edward Freedman.

Richardson szerint annak a megértése, hogy a fiatal és életerős agy hogyan viselkedik, önmagában is ígéretes kiindulópont lehet, de azt is meg kell vizsgálni, hogy ezek a megállapítások az egészséges, illetve neuro-degeneratív betegségektől szenvedő idősebb emberek agyában is hasonlóan zajlanak-e. A kutatók azt tervezik, hogy a kutatásaik következő szakaszában többféle korú, nemű és állapotú emberi agyat is feltérképeznek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: