A Mars egy milliárd évvel tovább lehetett élhető, mint eddig hitték

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Újabb fordulópontjához érkezett az emberiség egyik eddigi legambíciózusabb űrkutató programja: a Mars Reconnaissance Orbiter, vagyis a vörös bolygó körül keringő MRO űrszonda nemrégiben olyan adatsorral látta el a földi kutatókat, amelyekből azok arra következtettek, hogy a Mars felszínét jóval hosszabb ideig moshatták tengerek, tavak és folyóvizek, mint ahogy azt eddig hitték. 

Mára közmegegyezéssé vált a marskutatók körében, hogy a szomszédos bolygó nagyjából 3 milliárd évvel ezelőttre olyan mértékben veszített a mágneses mezejéből, hogy a légköre a földi légkör töredékére ritkult, azzal együtt pedig a felszíni vizei is elpárologtak. Ez egyenesen vezetett oda, hogy a bolygó élhetetlenné vált. Bár az elméletben felvázolt történéseket egyelőre semmi nem cáfolja, az MRO által 15 év alatt összegyűjtött óriási adathalmaz alapján most úgy tűnik, hogy a Marson az eddig feltételezettnél tovább, nagyjából két milliárd évvel ezelőttig tarthatott az élet.

Marsi vízmeder MRO által készített felvétele 2017-bőlFotó: NASA

Erről a marsi életről mondjuk azt érdemes tudni, hogy leginkább mikroszkópikus élet lehetett: mikrobáktól nyüzsgő vizes közegeket képzelnek el a Nap körül ma már csak kősivatagként keringő bolygó egykori felszínére. Ezt is elsősorban azért gondolják, mert a Földön valami ilyesmi történt: a felszíni vizeket, az úgynevezett prebiotikus őslevest utóbb baktériumok sokasága népesítette be. Bár feltételezik, hogy ilyesmi akár a Marson is előfordulhatott, korántsem biztos, hogy ez valóban meg is történt. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ha hosszabb ideig voltak felszíni vizek a Marson, amelyek ennek az alapfeltételét biztosíthatták, akkor arra is nagyobb az esély, hogy azokban kialakulhattak a nyüzsgő mikrobiális élet feltételei.

A sólerakódásokat elsőként a NASA Mars Odyssey nevű űrszondája fedezte fel tizennégy évvel ezelőtt, a korábbi marsi műholdnak azonban nem voltak elég nagy felbontásúak a kamerái a további vizsgálódáshoz. A marsi küldetésére 2005-ben elindított, fejlettebb képelkotó eszközökkel rendelkező MRO által gyűjtött adatokat most a Caltech tudósai, Ellen Leask és Bethany Ehlmann elemezték, ők a felszínen képződött sókristályok nyomai alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a Mars felszínén a korábban gondoltnál akár egymilliárd évvel tovább is lehetett folyékony víz. Az MRO két kamerája, egy széles látószögű fekete-fehér képek készítésére alkalmas objektív, valamint egy nagy felbontású, színes felvételek készítésére alkalmas objektív segítségével digitális domborzati térképet készítettek az általuk vizsgált területről. A vulkáni tevékenység miatt lejtős régiókban kisebb-nagyobb medrekben felgyűlt sólerakódások és a közöttük lévő vízfolyásra utaló nyomok alapján számolták ki, milyen régen formálódhatott a szóban forgó marsi felszín.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: