A 3D-nyomtatott lakókörnyezetben maguknak termeszthetnek majd növényeket is, szinte minden olyan lesz, mintha egy bolygóval arrébb élnének.
Váratlan helyen akadtak a kutatók egy ősi tó egyértelmű nyomaira a Mars Gale-kráterében. A Curiosity által tavaly óta vizsgált, szulfátsókban gazdag rétegről eddig azt hitték, hogy a Mars fokozatos kiszáradásáról tanúskodik.
Az univerzum meghódítására törő emberiség hatvan éve kutatja a szomszéd bolygót, de az elmúlt hat évtizedben összesen nem derített ki róla annyi mindent, mint idén.
Négymilliárd évvel ezelőtt a Mars jóval alkalmasabb lehetett az életre, mint most. A kutatók nem azt állítják, hogy volt élet a bolygón, hanem azt, hogy elképzelhető, hogy metanogén organizmusok lakták, amelyek anyagcseréje miatt indult be a Mars eljegesedése.
A szerves molekulák akár az egykori marsi élet nyomai is lehetnek, de ez csak akkor derül majd ki, ha a Földön is megvizsgálják őket. A mostani felfedezéssel együtt a Perseverance már 12 ígéretes kőzetmintát gyűjtött be.
A marsfelszíni víz önmagában még nem bizonyítja, hogy abban élhetett is valami, de ha egymilliárd évvel több idejük volt rá, nagyobb a valószínűsége, hogy a mikroorganizmusok burjánzásnak indultak.
A jövőre induló Mars 2020 misszió landolási helyszíne egy 3,6 milliárd évvel ezelőtt létező folyó helye lesz, ahol a marsi élet szempontjából kulcsfontosságú üledékeket keres majd a NASA marsjárója.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Egy magyar kutatócsoport az Antarktiszon 1977-ben talált marsi meteoritban olyan képletekre bukkant, amelyeket szerintük valaha élt baktériumok hagyhattak hátra. Hasonló felfedezésekről korábban nem sikerült mindent eldöntő bizonyítékkal szolgálni.