2020-ban kétszer annyian haltak meg covidban a populista vezetésű országokban, köztük Magyarországon, mint az OECD és a BRICS többi államában

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

2020-ban a koronavírus-járvány miatti halálozás kockázata jelentősen magasabb volt a populista kormányok vezette országokban, köztük Magyarországon, mint egyéb fejlett és feltörekvő országokban – erre az eredményre jutott egy csütörtökön a Journal of Political Institutions and Political Economy folyóiratban publikált, szakmai ellenőrzésen átesett tanulmány. A kutatást egy nemzetközi kutatócsoport végezte, amelynek tagjai között volt  Michael Bayerlein, Vanessa A. Boese, Scott Gates, Katrin Kamin és Syed Mansoob Murshed, akik német, svéd, norvég és holland egyetemek és kutatóintézetek munkatársai.

A kutatók a pandémia első évének többlethalálozási adatait, valamint az egyes kormányok válaszlépéseit és a lakosság mobilitási adatait vizsgálva arra jutottak, hogy 2020-ban a nem populista kormányok vezette országokban minden századik többlethalálozásra további nyolc jutott a koronavírus-járvány miatt, míg ez a populista vezetésű országokban plusz 18 halálesetet jelentett. Az összes országot figyelembe véve a többlethalálozás átlagosan 10 százalékos növekedést mutatott. 

Nagyobb mobilitás, enyhébb intézkedések

Bár a populizmust nehéz egzakt módon definiálni, a kutatók olyan ideológiaként határozták meg, ami a társadalmat homogén és antagonisztikus csoportokra osztja, például a „korrupt elitekre” és a „tiszta népre”, és érvelése szerint a politikának az általános népakaratot kell kifejeznie. Az úgynevezett populista hullám épp a koronavírus-járvány előtt tarolt a világ több országában: ennek hátán került hatalomra Donald Trump korábbi amerikai elnök vagy Boris Johnson brit miniszterelnök is; a populizmus ígérete azonban a pandémia időszakára elveszítette addigi erejét. 

A mostani elemzésben a kutatók 42 országot vizsgáltak, amelyek az OECD vagy a feltörekvő országokat tömörítő BRICS (Brazília, India, Kína, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság) tagjai. Közülük 2020-ban 11 országot soroltak a populista vezetésű országok közé: az Egyesült Államokat, Brazíliát, Csehországot, Magyarországot, Indiát, Izraelt, Mexikót, Lengyelországot, Szlovákiát, Törökországot és az Egyesült Királyságot. 

Egy populista kormány nem szívesen hoz népszerűtlen döntéseket 

A tanulmány szerzői a populista kormányok által vezetett országokban tapasztalt többlethalálozási adatokat a magasabb „állampolgári mobilitási rátának” tulajdonították, amit a Google mobilitási adatai alapján számoltak ki annak megállapítására, hogy mekkora volt a mozgás bizonyos területeken, például a boltokban vagy a bevásárlóközpontokban. Arra jutottak, hogy a populista kormányok vezette országokban az egyének mozgástere kétszer akkora volt, mint a nem populista vezetésű országokban. 

Erre a különbségre a kutatók kétféle magyarázatot találtak. Először is kevésbé tartották valószínűnek, hogy a populista kormányok hosszabb távú népszerűtlen járványügyi intézkedéseket vezessenek be, amelyek szembementek volna a lakosság megszokott életvitelével – még ha ez bizonyos időszakokban annak a kockázatát is jelentette, hogy hagyták terjedni a vírust.

Másrészt a németországi Institute für Weltwirtschaft (IfW Kiel) gazdaságkutató intézet nevű agytröszt, ami szintén részt vett a kutatásban, arra jutott, hogy a populista kormányok járványügyi kommunikációját úgy tervezték meg, hogy az bagatellizálja a járvány súlyosságát, és diszkreditálja a tudományos eredményeket. Ennek következményeként a kutatás szerzői szerint sokkal kevésbé volt valószínű, hogy ezeknek az országoknak az állampolgárai komolyan vegyék a vírust és meghozzák a koronavírus terjesztésének vagy a fertőzés kockázatának korlátozására vonatkozó döntéseket.

Mindegy, mekkora a fertőzöttség

A tanulmány kifejti, hogy miközben a nem populista kormányok politikai válaszlépései (ezeket az Oxford Covid-19 Government Response Tracker adatai alapján mérték) a pozitív tesztek arányától függenek, a populista kormányok politikai válaszlépései teljesen függetlenek a vírus terjedésétől, és még akkor is enyhék, ha sok a pozitív teszt, és magas a fertőzöttség.

Michael Bayerlein, az IfW Kiel kutatója és a tanulmány társszerzője egy csütörtöki sajtóközleményben úgy vélte, a számok világosan megmutatják, hogy a populisták a koronavírus-járvány legrosszabb válságkezelői, és számos olyan halálesetért tehetők felelőssé az országukban, amelyek elkerülhetők lettek volna: „A többlethalálozást a túlzott mobilitás hajtja fel, amit a szigorítások hiánya és a járványellenes propaganda okoz. Az egyetlen jó hír viszont az, hogy a mobilitás és a halálozási számok világos kapcsolata azt jelenti, hogy az emberek képesek megvédeni magukat azzal, hogy önként korlátozzák a mozgásukat a pandémia alatt”. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: