Két fizikus kiszámolta: elméletileg nem pusztulna ki az emberiség a Ne nézz fel! üstökösének becsapódása miatt

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Netflixen tavaly bemutatott sikerfilmben, a Ne nézz fel!-ben a Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence által alakított két főhős felfedez egy 10 kilométer átmérőjű, Föld felé száguldó aszteroidát, és igyekszik figyelmeztetni az embereket a közelgő világvégére. Habár a film a készítők szerint annak allegóriája, hogy az emberiség semmit sem tesz a klímakatasztrófa elhárításáért, a Guardian csütörtöki cikke szerint két amerikai fizikus arra vállalkozott, hogy a film konkrét története alapján megvizsgálja a hipotetikus kérdést: ha hat hónapra lennénk egy 10 kilométeres átmérőjű üstökös becsapódásától, megakadályozható lenne-e az emberiséget elpusztító katasztrófa?

Philip Lubin és Alex Cohen, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) kutató fizikusai a héten az Arxivra töltötték fel tanulmányukat, amelyben arra az eredményre jutnak, hogy pusztán technikai szempontból megelőzhető lenne az armageddon. Következtetéseikben a tudósok azt fogalmazzák meg, hogy az emberiség átlépte azt a technológiai küszöböt, ami már lehetővé teszi, hogy ne a dinoszauruszokhoz hasonló módon pusztuljunk ki.

300 fokkal melegebb lenne

A 15 oldalas elemzés azzal indul, hogy a fizikusok felmérik egy ekkora méretű aszteroida jelentette fenyegetés mértékét, és arra jutnak, hogy az a 66 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok kihalásához vezető kisbolygó-becsapódáshoz hasonló ütközési energiájú eseményt jelentene. Ha egy ekkora üstökös belépne a Föld légkörébe, az szélsőséges esetben akár 300 Celsius-fokkal is megnövelhetné a hőmérsékletet, gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítve minden földi életet.

Ezután a fizikusok a különböző elhárítási lehetőségeket veszik fontolóra, köztük azt az opciót, hogy több nukleáris detonátorral robbantanák fel az aszteroidát, hogy pályamódosításra kényszerítsék, és így teljesen elkerülje a Földet, vagy elég kis darabokra essen szét ahhoz, hogy elégjen a Föld légkörében. Ez utóbbi arra az esetre vonatkozna, ha az aszteroida 1 kilométeres átmérőnél kisebb darabokra szakadna. A tudósok szerint a becsapódó radioaktív üstökösdarabok nem jelentenének komoly veszélyt.

Bruce Willis módszere nem válna be

A tanulmány az 1999-es Armageddon című film módszerét is megvizsgálja. A történet szerint az olajfúró szakembereket alakító Bruce Willist és Ben Afflecket felkéri a NASA, hogy fúrjanak le egy Texas méretű aszteroida belsejébe, és egy atombomba segítségével robbantsák darabokra. A fizikusok szerint ez nem igazán realisztikus elképzelés egy olyan hatalmas üstökös esetén, mint amilyen a filmben szerepelt - mérete az üstökösként viselkedő Ceres kisbolygóhoz hasonlítható -, mivel azt körülbelül 10 millió gigatonnányi robbanóanyaggal lehetne kettéhasítani, ez pedig több mint egymilliószor nagyobb energia, mint amennyit a Föld teljes nukleáris arzenálja képes termelni.

A kutatók azt is megvizsgálták, mit lehetne tenni, ha az aszteroida eltérítésére vagy felrobbantására irányuló kísérletek elbuknának. Ebben az esetben a víz vagy föld alatti bunkerek jelentenék a túlélés utolsó reménysugarát. A tanulmány mindenesetre optimistán fejeződik be, a fizikusok szerint ugyanis egy nagyobb, Föld felé tartó aszteroida elhárítása az emberiség jelenlegi technológiai kapacitásának éppen a határát súrolja.

Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség tudományos tanácsadója nem volt túl lelkes a tanulmány felvetései hallatán, sőt, „klasszikus űrtudományos berkeken belüli stréberkedésnek” nevezte. Szerinte a kutatás választ ad a technikai kérdésre, de teljesen félreérti a filmet, vagyis azt, hogy a tudósok tanácsait rutinszerűen kihagyják a számításból. 

Nem ők az elsők azonban, akik pusztán technikai perspektívából vizsgálnak egy efféle szcenáriót, a bolygóvédelem ügyével aktívan foglalkozik a tudósközösség. Az ENSZ Világűrirodája évente tart konferenciát a témáról, ahol a meghívott szakértők megvitatják az aszteroida-elhárítás különféle szcenárióit, a kapcsolódó jogi kérdéseket és a kommunikációs stratégiákat is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: