A magyar kormány nem támogatja a hibrid oktatást, de a tanárok kénytelenek így tanítani
Táblára irányított laptopkamera, amin keresztül a diák otthonról követheti, amit a tanár felír – ez lenne az oktatás jövője? A hazai oktatás nemcsak szemléletében elavult, amennyiben gyors és átfogó reformokra lenne szükség, hogy valóban 21. századinak lehessen nevezni, hanem az iskolák technológiai felszereltsége is komoly fejlesztést igényelne. Bár a tanárok a covidjárvány első hulláma óta sok esetben kényszerültek az online térbe átvinni a hagyományos osztálytermi rutinjaikat, azért minden nehézség ellenére itt-ott történt valódi innováció is. A magyar kormány azonban nem nyújtott valódi iránymutatást az iskoláknak abban, hogyan lehetséges úgy tanítani egy osztályt, hogy annak tanulói közül néhányan az iskolában, míg mások otthon próbálják tartani a lépést a tananyaggal.
Az oktatásban élenjáró országok mindez idő alatt pénzt és energiát nem kímélve igyekeztek kidolgozni a vegyes (hibrid) oktatás módszertanát. Az erre irányuló fejlesztésre Magyarországon sem infrastruktúra, sem kormányzati elköteleződés nincs, pedig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint kifejezetten előnyös lenne: csökkenthetné a megbetegedések számát, biztonságosabbá tehetné a tanítást a diákok és a tanárok számára is. Az már csak hab a tortán, hogy akár a mozgáskorlátozott diákok integrációját is elősegítené, így jobb esetben még járvány sem kellett volna ahhoz, hogy a technológiai fejlődés a 21. századi oktatás szolgálatába álljon. Kamerákkal, térmikrofonokkal, okostáblákkal mindenesetre nemcsak a tantermekben ülők számára lenne élvezetesebb a tanítás, hanem az online csatlakozók is látnák és hallanák a teremben zajló folyamatokat, zökkenőmentesen és teljes értékűen tudnának kapcsolódni az órákhoz, miközben a covidjávány egymást követő hullámai miatt tartósan magas maradhat azoknak a száma, akik a tantermeken kívül kénytelenek maradni.
Mi fán terem a hibrid oktatás?
Az iskolabezárások első hulláma után Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás az, amikor a tananyag átadása (magyarázat a tananyag kezdetén), feladatkiadás (önálló otthoni munkavégzés), ellenőrzés, konzultáció (a tudás megerősítése, számonkérés) dinamikájának első része az iskolában, a második otthon, a harmadik pedig vegyesen, de inkább az iskolában valósul meg. Egy évvel később az ELTE Informatikai Kara úgy kezdte az oktatást, hogy a diákok egy csoportja az egyik héten személyesen, a másik héten online vett részt a tanórákon. A hibrid oktatás ilyen típusú bevezetését javasolta az általános és középiskolákban a Pedagógusok Szakszervezete is – mondta el a Qubitnek Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, aki szerint így gátat lehetett volna szabni a vírus iskolákban való terjedésének.
Bár a magyar kormány a közelmúltig egyáltalán nem támogatta a hibrid oktatást, a tanárok mégis így lettek volna kénytelenek oktatni, csak épp a megfelelő eszközök nélkül. Az ugyanis a PSZ alelnöke szerint nem nevezhető hibrid oktatásnak, ha a tanár a tábla felé fordítja a laptopját, hogy az otthon lévő tanulók is követhessék az óráját. Arról már nem is szólva, hogy a hagyományos pedagógiai rutinok, a frontális tanulásszervezés vagy a tudástartalmak számonkérése mára a hagyományos oktatási keretek között is nehezen működnek, a tanulásélmény a mai magyar diáktársadalomban tartósan alacsony marad.
Már megint a finnek… ja, meg az észtek, az osztrákok és az erdélyiek
Egy egyelőre csak kéziratban hozzáférhető tanulmánykötetben a hibrid oktatás definícióját úgy határozzák meg, mint egy olyan tanítási eseményt, amely háromféleképpen kombinálja a helyszíni és az online résztvevők jelenlétét (a tanulmánykötet ezen a linken online is hozzáférhető lesz):
- a tanár és néhány tanuló ugyanabban a fizikai térben van, míg a többi tanuló távkapcsolatban;
- az összes tanuló ugyanabban a fizikai térben, a tanár pedig távkapcsolatban;
- néhány tanuló ugyanabban a fizikai térben, míg a tanár és a többi tanuló online kapcsolódik.
A tanulmánykötet a finn, észt, erdélyi és osztrák résztvevőkkel megvalósuló FreeEd projekt eddigi tapasztalatait összegzi, de hasonló program magyar szervezésben is indult, Digiloping Teachers címmel. A hazai programban elsősorban a tanárképzésben és a projektmenedzsment folyamataiban vezettek be kísérleti oktatási formákat, vagyis nem hagyományos osztálytermi rendszerben, hanem kifejezetten hibrid oktatásra kialakított környezetben vizsgálták a tanulásszervezést.
A hibrid együttműködést segítő apparátust kooperatív órai munkára optimalizált (mozgatható asztalokkal, könnyű székekkel, kivetítővel felszerelt), 16-20 ember számára kényelmes térben építették fel. Az erdélyi Spektrum Oktatási Központ és a tallinni Eduspace Lab mozgatható, többfunkciós kamerákat, térmikrofonokat, megfelelő világítást telepített oktatótermeibe, sőt, bővítették a humánerőforrást, miután a kamerák mozgatása, a tantermi tér különböző pontjaira fókuszáló kamerák váltása, az előadások másolása és a különböző csoportokkal való kommunikáció is több embert igényel.
Azon túl, hogy módszertani ajánlásokat tesz a működőképes hibrid oktatásra, a FreeEd keretrendszere elemzi és valós esettanulmányokkal támogatja az élvezetes és hatékony hibrid oktatást, melynek 10 legfontosabb nehézsége:
- a szükséges eszközökhöz való hozzáférés és azok kezelésének képessége;
- a tanárok hagyományos szerepének átkeretezése: oktatóból tanulásszervezővé;
- a tanítási és tanulási módszerek adott pedagógia helyzetre való optimalizálása;
- a kihívások elfogadása;
- kockázatvállalás és az új tapasztalatok beépítése;
- értékelés a vegyes tanulási környezetben;
- a tanulók egyéni támogatása;
- a tanulók együttműködésének fokozása;
- a jó gyakorlatok megosztása a többi kollégával;
- kommunikáció a szülőkkel és a tágabb közösséggel.
A hibrid oktatás során a tanároknak az osztályteremben lévőkön kívül az online csatlakozókat és azokat is hatékonyan kell tudni tanítani, akik egy későbbi időpontban veszik fel a fonalat, például a videóra vett órát utólag nézik meg. Bár technológiailag megoldható lett volna, a FreeEd képzésein az online térben és a teremben lévő csoportok más-más módon foglalkoztak a feladatokkal, mert az online csatlakozóknak túl nagy lett volna a háttérzaj. Ezért egy tréner az online csoportot támogatta, egy másik a teremben lévőkkel dolgozott, a technikai támogatásért felelős kollégák pedig váltogatták a kameraállásokat, kivetítették a prezentációkat, az igényeknek megfelelően hozták létre a csoportszobákat. Bár a páros tanári munka nem lenne ördögtől való a hagyományos oktatásban sem, egy mai magyar iskolai foglalkozáson elképzelhetetlennek tűnik ez a munkamegosztás.
De azért főként a finnek, meg az észtek
A finn iskolákban minden tanárnak van szolgálati okostelefonja, az iskolákban jól működik és bárki számára hozzáférhető az internet, és kimagasló azoknak az eszközöknek a száma, amelyek a világhálóra tudnak csatlakozni. A vészhelyzeti online oktatás bevezetésekor a diákok és a tanárok csak megfogták és hazavitték az iskolában használt a tableteket és laptopokat. Az órákat ugyanakkor a digitális eszközökkel felszerelt tantermekből is meg lehetett tartani. A finn rendszer azonban még így sem volt teljesen felkészülve a veszélyhelyzeti átállásra – mondta el a Qubitnek Fenyvesi Kristóf, a Jyväskyläi Egyetem kutatója –, mert az oktatás sikeressége a tanuló sikerein alapul. Vagyis a finn logika szerint a digitális tanulási formákhoz a diákokat külön hozzá kellett szoktatni.
Észtországban már tudományos eszközökkel vizsgálják a hibrid oktatás hatékonyságát, tette hozzá a Tallinni Egyetem robotikával foglalkozó vendégkutatója, Janika Leoste egy kutatásra hivatkozva. Itt már a covidjárvány első hullámában is akadt olyan tanár, aki egyszerre öt képernyőt használt az órái megtartásához:
- az elsőn a saját prezentációja volt,
- a másodikon a csoportnak kivetített anyagot nézte,
- a harmadik képernyőn keresztül tartotta a kapcsolatot az online csoporttal,
- a negyedik képernyőn a feladataikkal gyorsan végzőket ellenőrizte,
- az ötödiken pedig az aszinkron módon dolgozók anyagai jelentek meg.
A képernyő-stúdió ennyire komplex megoldása Észtországban is kivételesnek számított, de a laptopok, a 360 fokos webkamerák és a térmikrofonok használata egyáltalán nem volt egyedi eset. Így a tanulóknak nem okozott nehézséget, hogy jól hallják és lássák egymást, például amikor közösen olvastak fel valamit.
Mit csinálnak a magyarok?
Noha sem állami támogatást, sem államilag támogatott képzést nem kaptak, a magyar tanároknak kinek-kinek a saját technológiai lehetőségeihez és digitális kompetenciáihoz mérten kellett belevágni a hibrid oktatásba. A Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola némettanárának, Novák Károlynak van Quizziz profilja, Wakelet-jén és blogján több tucatnyi, különböző felületeket bemutató előadás található, tanóráin a Minecraft is előkerül. Mivel iskoláját a német nemzetiségi önkormányzat támogatta, tantermében van interaktív panel is, így Novák úgy próbálta a járványhullámok alatt élményszerűbbé tenni a rendhagyó oktatást, hogy a laptopja kameráját a tanterem felé fordította, majd a telefonjával is bejelentkezett a Teamsre, hogy a tantermi és az online térben lévők egyszerre láthassák. A ceglédberceli Eötvösben két osztály tanulóinak van tabletje, ami megkönnyítette a diákok közti kollaborációt. Novák szerint azonban ez még így „sem volt egyszerű, de ennél kevesebbel semmilyen módon nem lehet hibrid formában dolgozni”. Bár az iskolavezetés Novákot és a tanítópárját támogatta, nemcsak a diákok, hanem a szülők reakciója sem volt egységesen pozitív.
Egy másik, a Qubitnek név nélkül nyilatkozó tanár ugyancsak kapott morális támogatást a saját iskolájától, ám azon kívül mindenben magára volt utalva. Saját pénzén vásárolt hangszórót az iskolájában egyébként rendelkezésre álló interaktív táblához, és az online tanulássegítő programok előfizetését is neki kellett finanszíroznia. Módszertani segítséget egyáltalán nem kapott. A hibrid órák, mint mondja, nehezebbek, „az otthon lévőknek unalmasabb az oktatás, mint azoknak, akik a tanteremben ülnek”, és szerinte a hibrid oktatásnak Magyarországon az is a kerékkötője, hogy „a tanárok tartanak attól, hogy a diákok belelátnak egymás privát szférájába”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: