Valódi járványprotokoll nélkül, kétségek között indul a tanév Magyarországon

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

„A vírusvédekezés ott tart hazánkban, hogy osztálypénzből vehetünk hőmérőt” – mondta a szeptemberi tanévkezdésről egy kétgyermekes fővárosi családapa, aki elégtelennek tartja a magyarországi közoktatásban zajló óvintézkedéseket, így szülőtársaival közösen megszervezte, hogy már az első naptól legyen lázmérés a lánya iskolájában.   

„Még semmilyen információt nem kaptunk a tankerülettől arról, hogy mikor érkeznek meg a bejáratoknál és a termekben is kihelyezendő fertőtlenítőszerek, ahogy azt sem tudjuk még, hogy honnan szerezzük be azokat a maszkokat, amelyeket azoknak a felsősöknek kellene hordaniuk, akiknél nem tudjuk biztosítani a másfél méteres védőtávolságot” – számolt be a Qubitnek egy Pest megyei kistelepülés általános iskolájának igazgatóhelyettese. A neve mellőzését kérő pedagógus szerint az  Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK) és az operatív törzzsel karöltve kidolgozott, augusztus végén minden köznevelési intézménynek megküldött nyolcoldalas intézkedési tervében szereplő előírások betartása a gyakorlatban finoman szólva is problémát okoz. 

Állami ajánlat

„Az átlag tantermeink alapterülete nem éri el az 50 négyzetmétert, miközben nincs olyan osztályunk, amelynek létszáma 26 fő alatt volna, mivel az ennél kisebb osztály indítását kifejezetten nem támogatta az oktatási kormányzat az elmúlt években. Így a protokollban előírt 1,5 méteres szociális távolság megtartását már az alsósoknál is bajosan tudjuk megoldani, ugyanakkor az intézkedési tervben az szerepel, hogy kellő távolságtartás hiányában a felső tagozatos, illetve középiskolás diákok hordhatnak maszkot” – osztotta meg kétségeit a Qubittel egy pécsi iskola vezetője. Szerinte több mint ellentmondásos, hogy „miközben ajánlás van például arra, hogy az iskolába érkezéskor a torlódást úgy lehet elkerülni, hogy több ajtót kell kinyitni, de az sehol sem szerepel, hogy miként oldjuk meg a termek és a közösségi terek naponkénti fertőtlenítését, ahogy azt a protokoll kiemelten szorgalmazza”.  

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Qubitnek elmondta: az EMMI intézkedési tervével több baj is van, de a legnagyobb az, hogy csupán egy javaslatcsomag. A szakszervezeti vezető szerint az oktatási kormányzat az ajánlások betartását az intézményekre bízza, a felelősséget ezzel az intézményvezetőkre hárítja, miközben az ajánlások megvalósításához szükséges anyagi vagy emberi eszközökről egy szót sem ejtenek. Az MTI tudósítása szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az intézkedési terv kihirdetésekor ugyan úgy fogalmazott, hogy a „köznevelési intézmények vezetőinek a felelőssége saját eljárásrendjük összeállítása, amihez a köznevelési államtitkárság, a háttérintézmények, a népegészségügyi központ minden segítséget megadnak”, de a nyolcoldalas protokoll nem tartalmaz semmiféle információt a gyakorlati megvalósításról. 

Kásler Miklós megnyitja a tavalyi tanévetFotó: Varga György/MTI/MTVA

Kimaradó tételek

„Míg az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési terv alapján a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó tanulók orvosi igazolással igazoltan otthon maradhatnak, a veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus beteg pedagógusokat, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat és az egyéb munkakörökben dolgozókat nem védi semmilyen előírás!” – hívta fel a figyelmet az oktatási kormányzat feledékenységére augusztus 24-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Az azonnali jogszabályi szintű, tehát kötelező érvényű intézkedéseket követelő szakszervezeti közlemény állítása szerint jelenleg az óvodapedagógusokkal, általános és középiskolai tanárokkal, kollégiumi nevelőkkel együtt körülbelül 140 ezer fős pedagóguskarban 35 százalék az 50-59 éves, 7 százalék pedig a 60 év felettiek aránya, vagyis a tanárok legalább 42 százaléka a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Ugyanakkor a kiadott javaslatcsomagban „egyetlen szó sincs a dolgozók számára biztosított védőfelszerelésekről (pl. maszkok biztosítása), de olyan alapvető óvintézkedésekről sem, mint a tesztelés, vagy legalább az intézményekbe belépő személyek hőmérőzése”.

Problémás az is, hogy a COVID-19 megjelenése esetén az EMMI kizárólag az intézmény bezárását és a digitális tanrend újbóli bevezetését javasolja. Holott a pedagógusok és az oktatáskutatók véleménye szerint az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a távoktatás, bár előnyei is vannak, nem feltétlenül hatékony: becslések szerint Magyarországon a közoktatásban tanuló felsősök ötöde egyszerűen kimaradt belőle.  Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke egy korábbi interjújában elismerte, hogy bizonyos évfolyamok esetén – mint például a kezdő elsősök és az iskolát váltó kilencedikesek – akkor is biztosítani kellene a személyes kontaktussal járó oktatást, ha komolyabb járványhelyzet alakulna ki.   

A Qubitnek nyilatkozó pedagógusok szerint probléma az is, hogy kevés kivételtől eltekintve nincs még kész a tantárgyakra és évfolyamokra lebontott digitális tananyag sem, így a kötelező on-line oktatásra történő át-, illetve visszatérés esetén folytatódna a javarészt improvizált távtanítás. 

Totyik Tamás az Ausztriában és egyes németországi tartományokban már  sikeresen debütált hibrid oktatást említi alternatívaként, amelynek bevezetésére a PSZ korábban már tett javaslatot. A módszer lényege, hogy az iskolákban az egyik héten 3 nap, másik héten 2 nap tantermi tanítás, a kimaradó napokon pedig távoktatás zajlik. 

Általános iskolai újrakezdés távolságtartással a bradenburgi Eisenhüttenstadt egyik általános iskolájában 2020. április 30-ánFotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance via AFP

A PSZ alelnöke a Qubitnek elmondta, hogy a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi, augusztus 24-i ülésén ígéretet kaptak arra, hogy az EMMI és NNK rövidesen előáll a vészforgatókönyvet is tartalmazó, az ajánlási szintnél magasabb érvényességű protokollal, amely a pedagógusok védelme mellett a hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló, sérült vagy/és bentlakásos intézményekben tanuló gyerekek helyzetére is kitér. 

Világhelyzet

Mindeközben a SARS-CoV-2 vírusfertőzéseknek a fiatalok körében gyorsan növekvő számára hívta fel a figyelmet csütörtökön Koppenhágában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodájának vezetője. Hans Kluge az Európában és Amerikában is kezdődő iskolakezdés kockázatait kommentálta, Kluge úgy vélte, hogy bár a gyerekek szintén terjeszthetik a vírust, a társas összejövetelek e szempontból kockázatosabbak, mint a tanintézmények.

Ezzel párhuzamosan a rossz járványügyi mutatók miatt Koszovóban két héttel elhalasztották az iskolakezdést. Korábban már Montenegró és Észak-Macedónia is októberre halasztotta a diákok iskolába indulását a tanulók egészségének megvédése érdekében. 

A spanyol iskolákban hatéves kortól kötelező lesz maszkot viselni az új tanévben – jelentette be szintén még csütörtökön az oktatási miniszter Madridban. Az előírások szerint a diákok és tanárok testhőmérsékletét is meg kell mérni, de a tartományok maguk döntik el, hogy azt az intézmény végzi-e, avagy elfogadják az otthon mért eredményeket. A spanyolországi protokoll gyakori, naponta legalább ötszöri kézmosást ír elő a tantermek sűrű szellőztetése mellett. Az egészségügyi szabályokból a tanárok és a diákok is képzést kapnak. A spanyol szabályozás szerint ha egy osztályban fertőzést igazolnak, a csoport minden tagja karanténba kerül, de az iskola csak akkor zár be, ha ellenőrizhetetlenné válna a fertőzés terjedése, a tartományok rendkívüli helyzetben kezdeményezhetik területükön a diákok jelenlétében zajló oktatás felfüggesztését.

Franciaországban szeptember 1-től kötelező lesz a maszkviselés minden munkahelyen és oktatási intézményben is 11 éves kor felett. A szabályszegőkre 135 eurós büntetést szabhat ki a rendőrség.  Ukrajnában szeptembertől csak a vörös besorolású településeken nem kezdődhet meg a tanítás az iskolákban. A zöld és a sárga zónába sorolt helyeken a tanárok taníthatnak szájmaszk viselése nélkül a szükséges távolságtartás betartása vagy arcvédőpajzs használata mellett. Az alsó tagozatos gyermekeknek, vagyis az 1-4. osztályba járóknak nem lesz kötelező a maszkviselés. Ukrajnában az augusztus elején bevezetett új adaptív karanténrendszer alapján színes zónákba osztja a kormányzat az ország régióit, illetve településeit az ottani betegszám és a kórházi ágyak leterheltsége alapján.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: