„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
A közoktatás elvben ingyenes, sok szülő mégis kisebb vagyonokat költ különórákra. Miért?
Az MTA köztestületi tagjaiból a legégetőbb társadalmi kérdések megvitatására létrejött tudóscsoport, a Stádium 28 Kör szervezésében szociológusok, közgazdászok, oktatáskutatók beszélgettek a közoktatás jövőjéről, és arra jutottak, hogy a kormánynak nem érdeke rendbe tenni a magyar oktatási rendszert.
Csak a teljes társadalmi szolidaritás és a tanárok közös fellépése hozhat eredményt – válaszolták a hatodik Qubit Live végén a nézők kérdéseire Lannert Judit, Horn Dániel és Kertesi Gábor oktatáskutatók.
Európa egyik legszelektívebb és legszegregáltabb oktatási rendszerét tartjuk fenn, de megdöbbentő módon a magyar társadalomnak ez tetszik. A magyar közoktatás válságával foglalkozó hatodik Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Lannert Judit, Horn Dániel, Kertesi Gábor és Kende Ágnes oktatáskutatókkal immár videón és podcastban is elérhető.
Van házi feladat, vannak tanórák és tankönyvek, cél az ismeretanyag átadása, és a diákok számot is adnak a tanultakról, Finnországban mégis mindenki szeret iskolába járni. Miért? Galambos Attila oktatásfejlesztő helyszíni beszámolója.
A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.
Az ellen, hogy a közoktatási intézmények legyenek a következő covidhullámok melegágyai, a szakértők szerint a hibrid oktatás bevezetése lenne a legjobb megoldás. Csakhogy a hazai iskolákban sem a módszertani tudás, sem a legalapvetőbb eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. A kormányzati oldalról a legkevésbé sem támogatott újításoktól pedig a pedagógusok, a szülők és a diákok is idegenkednek.
A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.
A magyar diákok idegennyelv-tudása eddig is siralmas volt, de a központi szintfelmérő most nyilvánosságra hozott adatai alapján 2015 óta tovább romlott. Az Oktatási Hivatal szerint a mérőeszközökkel és a feladatsorokkal lehet probléma.