Egy matematikusokból és fizikusokból álló kutatócsoport rájött, hogy az olvadó jég alakja a környezetében lévő víz hőfokától függ. Az eredményeiket a Physical Review Letter című szaklapban publikáló tudósok szerint ennek elsősorban az lehet a jelentősége, hogy az olvadó jég alakjából következtetni lehet arra, milyenek lehettek a körülmények a közvetlen környezetében. Vizsgálatuk segít megéreni, hogy a jég környezetének felmelegedése hogyan befolyásolja az olvadást, majd a későbbiekben emiatt az olvadó jég körül keletkező áramlások hogyan hatnak a további olvadási folyamatra.

A kutatók a természetben fellelhetőnél lényegesen tisztább, buborék- és szennyeződésmentes jeget hoztak létre, majd egy olyan hidegszobában merítették vízzel teli tartályokba, amely helyiségeknek a hűtőtartályokhoz hasonlóan szabályozható a hőmérséklete. Ilyen körülmények között rögzítették az olvadási folyamatot. Elsősorban azt a hőmérséklettartományt vizsgálták, amelyben a jég természetes körülmények között is olvadásnak indul, vagyis a 0 és 10 Celsius-fok közé eső értékeket.

Megfigyelték, hogy 5 Celsius-fok alatt a jég tőrszerű formát vesz fel és a vastagabbik részével a vízfelszín felé lebeg. Ilyenkor az olvadás mentén a széle tökéletesen sima marad. Ugyanez történik 7 Celsius-fok felett, azzal a különbséggel, hogy a jégtőr hegye ilyenkor felfelé mutat. 5 és 7 Celsius-fok között azonban a jég felületén olvadás közben hullámok alakulnak ki, ez a jelenség figyelhető meg a jéghegyek olvadásakor a természetes vizekben is.

A jégfelszínhez közelebb eső vízrétegek hidegebbek és sűrűbbek, mint a távolabbi vízrétegek, ami miatt áramlás alakul ki a jég körül. A nehezebb víztömegek a gravitáció hatására süllyedni kezdenek, míg a könnyebb és melegebb réteg felül marad. Az áramlás következtében a jégfelszín környékén folyamatosan cserélődik a különböző hőmérsékletű víz, emiatt egyes pontokon átmenetileg gyorsabban, míg máshol lassabban zajlik az olvadás.

A jégdarabok alakja alapján meghatározható a jég körüli áramlás iránya: a hidegebb vízhőmérsékletben lefelé mutató jégtőr azt jelzi, hogy körülbelül 5 Celsius-fok alatt a víz alulról áramlik felfelé, míg 5 és 7 Celsius fok között az alulról felfelé áramló víz összeütközik a felülről lefelé áramló tömegekkel. A kutatók szerint vizsgálatuk segítségével a természetben zajló jégolvadási folyamatok jobban érthetővé válnak, végső soron pedig hozzájárulhatnak a mainál pontosabb klímamodellek kidolgozásához.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Több darabra szakadt a világ legnagyobb jéghegye, de még így is súlyos következményekkel jár, ha partra sodródik

Qubit.hu tudomány 2020. december 24.

Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.

Az elmúlt öt évben megháromszorozódott az antarktiszi jég olvadásának üteme, tízmilliók kerülnek veszélybe

Qubit.hu tudomány 2018. június 14.

Ha így megy tovább, 2070-re egy teljes méterrel nő a tengerszint.

Egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el Grönlandon, hogy több mint másfélszer lephetné el Magyarország területét

Qubit.hu tudomány 2021. augusztus 2.

A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.