Zöld utat adott az űrben a magáncégeknek, de Elon Muskra máris panaszkodik a NASA

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Alig pár napja jelentette be hivatalosan is, hogy fokozatosan átengedi a földközeli űrpályák ellenőrzésének a jogát magánvállalkozásoknak, ezért 2031-ben a Csendes-ócánba kormányozza a Nemzetközi Űrállomást, a NASA már azelőtt kritizálja a cégek űrhódítását, hogy az szintet lépett volna. Az aggodalmak elsősorban Elon Musk SpaceX vállalatának szólnak, a NASA szerint veszélyeztetné a tudományos űrkutatást, és jelentősen megnövelné az űrbalesetek esélyét, ha Musk megkapná az igényelt engedélyt, hogy a már lepapírozott 12 ezer műholdja mellé további 30 ezer műholddal bővítse a Föld körüli eszközparkját.

Az újabb műholdflotta olyan második generációs szatellitekből állna, amelyek nagyobbak, strapabíróbbak és nagyobb hatótávolságúak, mint elődeik. A SpaceX-műholdakról kiszirvárgó információk szerint az újgenerációs eszközöket például lézerrel is felszerelnék, amivel azt érnék el, hogy ne legyen szükség földi állomásokra. A lézerek segítségével ugyanis a műholdak egymással kommunikálva működnének, így az átjátszás és az információáramlás az űrpályákon történne.

A SpaceX egyelőre nem reagált a NASA aggodalmaira. Elon Musk január 15-én tweet-üzenetben számolt be arról, hogy Starlink nevű projektje keretében pillanatnyilag 1469 aktív műholdja kering a Föld körül és hamarosan 272 további eszközt tud üzembe helyezni. A 2018-ban megkezdett műholdtelepítés célja, hogy a bolygó minden egyes szegletéből jó minőségben elérhető legyen a szélessávú internet. A Starlink-projektben tervezett 12 ezerből eddig nagyjából kétezer szatellitet indítottak útnak a földi rakétabázisról. Ebből negyvenről biztosan lehet tudni, hogy február 3-i indítása után geomágneses viharba került és porrá égett.

Musk űrhódító terveit nemcsak az űrhivatal, a tudomány emberei sem nézik jó szemmel: januárban csillagászok cikkeztek arról, hogy a Starlink műholdjai csíkokat húznak a távcsövek által készített képekre, és zavarják a megfigyeléseket. Február másodikán, Musk és a hasonló űrhódító terveket dédelgető üzletemberek ténykedésétől vélhetően nem függetlenül, a Nemzetközi Csillagászati Unió egy új, az égbolt védelmére szakosodott testület megalakulását jelentette be.

Muskot a NASA és a csillagászok, mellett a versenytársai is bírálják. Jeff Bezos Amazonja Kuiper-projekt néven a Starlinkhez hasonló vállalkozást jelentett be. Ennek keretében 10 milliárd dollárt költenének több mint 3200 műhold gyártására és Föld körüli pályára állítására. Bezos és Musk között pedig már azelőtt élesedni kezdett a konfliktus, hogy az Amazon akár csak egyetlen műholddal elkészült volna. Kína pedig hivatalos panaszt nyújtott be tavaly az ENSZ Világűrbizottságánál, mondván, hogy az űrállomásnak kétszer is kitérő manővert kellett tennie, hogy elkerülje a SpaceX által fellőtt kommunikációs műholdakkal történő ütközést. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: