A SpaceX Starlink első ügyfelei 100 dollárt fizettek, hogy a szatelites hálózat beindulása után az első ügyfelek között lehessenek. Eltelt 7 hónap. Azóta sem fértek hozzá a szolgáltatáshoz, és az ügyfélszolgálatot sem érik el, akik a hozzáféréshez szükséges eszközöket szállítanák.
Elon Musk vállalata is csatlakozott a kisműholdas bizniszhez.
A konstelláció kiépítése évekig is eltarthat, de a tervek szerint 2024-ben már beindítanák a rendszert. Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a projekt, ahogy azt sem, hogy ki fogja finanszírozni, de a cél világos: nem veszíthetjük el a globális versenyképességünket.
Ahogy nő az internetezők száma, úgy lesz egyre alacsonyabb a hozzáférés egy főre jutó költsége. Logikusnak tűnik, hogy a tendencia előrevetíti az ingyen, alanyi jogon járó internethozzáférést. Logikus, de valószerűtlen: az internet soha nem lesz ingyenes – legfeljebb azon vitatkozhatunk, hogy ki fizesse a számlát.
Ezzel már 895 darabból áll az a flotta, amely globálisan szélessávú internethozzáférést biztosít a rászorulóknak.
A bétatesztelők és a futótüzekkel küzdők után közösségként a washingtoni Hoh rezervátum lakosai próbálhatták ki először a SpaceX szupergyors, mindenhova elérő műholdas internetszolgáltatását.
Elon Musk Starlink-konstellációjának szerdán az űrbe küldött újabb 57 egységét már olyan napellenzőkkel látták el, amelynek köszönhetően nem zavarja a csillagvizsgálók munkáját a műholdakról visszaverődő fény.
A rejtélyes jelenséget a Teslát és a SpaceX-et alapító milliárdos, Elon Musk távközlési műholdjai okozták.
„Tájékoztattuk a SpaceX-et, ahonnan azt válaszolták, hogy nem terveznek cselekedni” – írta az Európai Űrügynökség, amelynek így rendhagyó manőverrel kellett elkerülnie az ütközést.
Most közel 5000 műhold kering a Föld körül, ezt toldaná meg több mint kétszer annyival a SpaceX internetprojektje 2020 közepéig.
Egy japán cég meteoresőt kínál az igazán tehetőseknek. A magánműholdról indított mesterséges hullócsillagok azonban közel sem veszélytelenek.