Az Iris2 programban egy 290 műholdból álló hálózatot hoznak létre a kommunikációs és kiberbiztonsági fenyegetések elhárítására. És persze műholdas internet is lesz.
Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
Tavaly minden eddiginél több űrrakétát indítottak útnak, és 80 százalékukat az USA és Kína lőtte fel. Elon Musk SpaceX-e egyelőre uralja az amerikai piacot, de hamarosan szárnyra kaphat az Amazon-alapító Jeff Bezos űrcége, a BlueOrigin is.
Az amerikai műholdak ellenséges ballisztikus és hiperszonikus rakétákat követnek majd, hogy a szárazföldi és tengeri rakétavédelmi rendszerek ártalmatlanítani tudják őket. Az első 10 műhold most indult útnak, két év múlva már 180 lesz belőlük.
Elon Musk Starlinkjéhez hasonlóan Kína is alacsony Föld körüli pályára állítaná a több mint tízezer egységből álló műholdkonstellációját.
Jól látszik, hogy a SpaceX mekkora hatást gyakorol a műholdak világára. Az Egyesült Államok nyerésre áll Kínával szemben a műholdak versenyében, viszont Európa jócskán lemaradt a műholdak telepítésében.
A Starlink űrinternetje a szegényeknek elérhetetlen, Elon Musknak pedig csak az orosz-ukrán háború nyomán hozott jelentős bevételt. A megoldás: a SpaceX házasságot köt az amerikai hadsereggel és Starshield néven kémkedésre használja majd a műholdrendszert.
Több százezres móka beüzemelni a Starlink műholdas internetét, és a 35 500 forintos havidíjért is alig jár nagyobb letöltési sebesség, mint ami jelenleg vezetékes szélessávú internetkapcsolattal elérhető Magyarországon.
Dmitríj Rogozin, az orosz űrügynökség vezérigazgatója Ukrajna megtámadása után háborús üzemmódba kapcsolt a közösségi médiában. A nyugati űrügynökségek után most a világ leggazdagabb emberét fenyegette meg felelősségre vonással az „ukrajnai fasiszta erők” támogatása miatt.
A szupergyors és olcsó internetszolgáltatást kínáló, részben brit állami tulajdonban lévő cég azután állapodott meg a SpaceX-el, hogy március elején az orosz Roszkozmosz megzsarolta.
Egy Puerto Ricó-i csillagászati nonprofit egyesület kamerája két, a Föld légkörébe visszatérő és elégő objektumot vett fel, ez valószínűleg az egyike volt a kedden napszél miatt megsemmisült 49 műholdnak, amelyet a Starlink lőtt fel kedden. Még egy hétig lehet számítani lepotyogó műholdakra, de ezek senkire nem jelentenek veszélyt.
A csillagászok, a vetélytársak, de már az állami űrhivatalok, köztük a NASA is arra panaszkodik, hogy nem férnek el a Föld körüli pályákon Elon Musk már kilőtt és még csak tervben lévő műholdjaitól.
Elon Musk űrbéli internetszolgáltatója a hónap elején fellőtt 49 eszközből 40-et veszíthetett el, miután a Föld mágneses mezőjét megzavaró, erőteljes napszél miatt a műholdak nem tudtak pályára állni.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Egy tavaly novemberben indított műholdon próbálták ki először a megszokott üzemanyag, a xenon helyett jódot használó ionhajtóművet. Azt várják tőle, hogy megnöveli a műholdak és az űrszondák élettartamát, és gazdaságossá teszi a hatalmas műhold-konstellációkat is.