Több százezres móka beüzemelni a Starlink műholdas internetét, és a 35 500 forintos havidíjért is alig jár nagyobb letöltési sebesség, mint ami jelenleg vezetékes szélessávú internetkapcsolattal elérhető Magyarországon.
Dmitríj Rogozin, az orosz űrügynökség vezérigazgatója Ukrajna megtámadása után háborús üzemmódba kapcsolt a közösségi médiában. A nyugati űrügynökségek után most a világ leggazdagabb emberét fenyegette meg felelősségre vonással az „ukrajnai fasiszta erők” támogatása miatt.
A szupergyors és olcsó internetszolgáltatást kínáló, részben brit állami tulajdonban lévő cég azután állapodott meg a SpaceX-el, hogy március elején az orosz Roszkozmosz megzsarolta.
Egy Puerto Ricó-i csillagászati nonprofit egyesület kamerája két, a Föld légkörébe visszatérő és elégő objektumot vett fel, ez valószínűleg az egyike volt a kedden napszél miatt megsemmisült 49 műholdnak, amelyet a Starlink lőtt fel kedden. Még egy hétig lehet számítani lepotyogó műholdakra, de ezek senkire nem jelentenek veszélyt.
A csillagászok, a vetélytársak, de már az állami űrhivatalok, köztük a NASA is arra panaszkodik, hogy nem férnek el a Föld körüli pályákon Elon Musk már kilőtt és még csak tervben lévő műholdjaitól.
Elon Musk űrbéli internetszolgáltatója a hónap elején fellőtt 49 eszközből 40-et veszíthetett el, miután a Föld mágneses mezőjét megzavaró, erőteljes napszél miatt a műholdak nem tudtak pályára állni.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Egy tavaly novemberben indított műholdon próbálták ki először a megszokott üzemanyag, a xenon helyett jódot használó ionhajtóművet. Azt várják tőle, hogy megnöveli a műholdak és az űrszondák élettartamát, és gazdaságossá teszi a hatalmas műhold-konstellációkat is.
A SpaceX Starlink első ügyfelei 100 dollárt fizettek, hogy a szatelites hálózat beindulása után az első ügyfelek között lehessenek. Eltelt 7 hónap. Azóta sem fértek hozzá a szolgáltatáshoz, és az ügyfélszolgálatot sem érik el, akik a hozzáféréshez szükséges eszközöket szállítanák.
Elon Musk vállalata is csatlakozott a kisműholdas bizniszhez.
A konstelláció kiépítése évekig is eltarthat, de a tervek szerint 2024-ben már beindítanák a rendszert. Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a projekt, ahogy azt sem, hogy ki fogja finanszírozni, de a cél világos: nem veszíthetjük el a globális versenyképességünket.
Ahogy nő az internetezők száma, úgy lesz egyre alacsonyabb a hozzáférés egy főre jutó költsége. Logikusnak tűnik, hogy a tendencia előrevetíti az ingyen, alanyi jogon járó internethozzáférést. Logikus, de valószerűtlen: az internet soha nem lesz ingyenes – legfeljebb azon vitatkozhatunk, hogy ki fizesse a számlát.
Ezzel már 895 darabból áll az a flotta, amely globálisan szélessávú internethozzáférést biztosít a rászorulóknak.
A bétatesztelők és a futótüzekkel küzdők után közösségként a washingtoni Hoh rezervátum lakosai próbálhatták ki először a SpaceX szupergyors, mindenhova elérő műholdas internetszolgáltatását.
Elon Musk Starlink-konstellációjának szerdán az űrbe küldött újabb 57 egységét már olyan napellenzőkkel látták el, amelynek köszönhetően nem zavarja a csillagvizsgálók munkáját a műholdakról visszaverődő fény.
A rejtélyes jelenséget a Teslát és a SpaceX-et alapító milliárdos, Elon Musk távközlési műholdjai okozták.
„Tájékoztattuk a SpaceX-et, ahonnan azt válaszolták, hogy nem terveznek cselekedni” – írta az Európai Űrügynökség, amelynek így rendhagyó manőverrel kellett elkerülnie az ütközést.
Most közel 5000 műhold kering a Föld körül, ezt toldaná meg több mint kétszer annyival a SpaceX internetprojektje 2020 közepéig.
Egy japán cég meteoresőt kínál az igazán tehetőseknek. A magánműholdról indított mesterséges hullócsillagok azonban közel sem veszélytelenek.