A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói 150 ezer covid-túlélő adatait vetették össze ötmillió olyan amerikai veterán adataival, akik a pandémia idején egészségügyi szolgáltatást vettek igénybe, majd egy olyan ötmilliós mintával is, akik még a világjárvány előtt szorultak orvosi kezelésre. Az eredmény szempontjából mellékes, hogy veteránokról volt szó, ennek csak annyi jelentősége van, hogy a kutatók az ő adataikat rögzítő adatbázisokkal dolgoztak.

Az eredmények szerint azok, akik felépültek a betegségből, a gyógyulásukat követő egy évben gyakrabban kaptak szívrohamot vagy sztrókot, mint akik nem kapták el a kórt. A kutatás eredményeit ismertető tanulmány társszerzője, Ziyad Al-Aly, az amerikai veteránügyi hivatal egészségügyi részlegének vezetője szerint a kockázat mindenkinél jelentősen megnövekszik: „nem számít, hogy öreg vagy, vagy fiatal, az sem számít, hogy dohányzol-e” - fogalmazott a kutató. A hosszabb távú hatások szempontjából az is mindegy volt, hogy a gyógyult beteg cukorbeteg vagy elhízott volt-e, azoknál is hasonló mértékben emelkedett a szívproblémák kockázata, akik nem szenvedtek alapbetegségekben.

Mindenkit érint, de a súlyos betegség növeli a kockázatot

A betegségből gyógyultak 52 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak sztrókot a felépülésüket követő egy évben, mint a kontrollcsoport tagjai. A szívbetegségek kockázata 72 százalékkal növekedett, bár azok, akik kórházi kezelésre szorultak, gyakrabban panaszkodtak szívproblémákra a felépülésük után. A gyógyultak között háromszor annyian kaptak tüdőembóliát, mint a kontrollcsoport tagjai közül, és 69 százalékkal megnövekedett a szívritmuszavar kialakulásának kockázata is.

Hossein Ardehali, a chicagói Northwestern Egyetem kardiológusa szerint meglepő, hogy a covid által kiváltott kardiológiai panaszok ilyen sokáig kitartanak, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a súlyos betegség jobban megnövelte a későbbi problémák kockázatát, mint az enyhe, ezért különösen fontosnak nevezte, hogy mindenki adassa be magának az oltást.

Ardehali és Al-Aly egyaránt fontosnak nevezte, hogy az egészségügy felkészüljön a covid hosszú távú hatásaira, sok országban azonban az erőforrásokat még mindig inkább a járvány kezelése köti le, nem pedig az utógondozás. Al-Aly szerint azoknak, akik már túlestek a betegségen, nagyon kell ügyelniük az esetlegesen megjelenő tünetekre, és ha mellkasi nyomást, fájdalmat vagy bármi hasonló rendellenességet tapasztalnak magukon, sürgősen orvoshoz kell fordulniuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ez a négy biológiai tényező lehet az oka a hosszú covid kialakulásának

Qubit.hu tudomány 2022. január 28.

A fertőzés korai szakaszában kimutatott vírusterhelés mértéke, bizonyos típusú autoantitestek jelenléte, az Epstein–Barr-vírus és a kettes típusú cukorbetegség vezethet leginkább hosszú covid szindrómához egy több mint kétszáz páciens utánkövetéses vizsgálatával elvégzett, friss amerikai kutatás szerint.

A kórházi ellátásra szoruló covidbetegek akár kétharmada is szenvedhet az egy éven túl is elnyúló tünetektől

Balázs Zsuzsanna tudomány 2021. december 16.

Sokszor hiába lélegeznének fel a kórházi ápoláson átesett covidbetegek, miután kiengedik őket a kórházból, akár a kétharmadukra is várhat az egy éven túl is eltartó, fáradékonysággal, fájdalmakkal, koncentrációs zavarokkal járó hosszú covid szindróma, amire még mindig nincs magyarázat.

Nemcsak a koronavírus-fertőzésnek, az influenzának is vannak hosszú távú mellékhatásai

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. szeptember 29.

Akik elkapták az influenzát, azoknál éppúgy felléphetnek a hosszú távon jelentkező szimptómák, mint a koronavírusos betegeknél.